Korábbi cikkünkben (Minden a kőzetgyapotról…) megírtuk, hogy a kőzetgyapot, mint talajhelyettesítő termesztőközeg milyen általános tulajdonságokkal rendelkezik, és miért is örvend ilyen nagy népszerűségnek hazánkban. Temérdek növény számára nyújthat megfelelő körülményeket növekedéshez, köztük az uborkaféléknek, a cukkininek, salátának bizonyos fűszernövényeknek is (pl. bazsalikom, kakukkfű, stb.).
A paprika- és dinnyefélék (pl. sárgadinnye, cukordinnye) rendkívül jól csíráznak kőzetgyapot közegben, mert viszonylag sok melegre és nedvességre van szükségük a kezdetekkor. A kőzetgyapot kockák kiemelkedő nedvességtartó képessége kiváló alapot biztosít a magok számára, hogy megfelelő mennyiségű vizet vegyenek fel, gyakorlatilag nincs párolgási veszteség, az öntözővíz nem folyik el, egy kőzetgyapot kocka a saját súlyának gyakran 8-10-szeresét is képes felvenni. Eközben megtartja az ideális víz-oxigén arányt, tehát a folyamatos vízfelvétel mellett elegendő oxigén jut el a gyökerekhez. Az előállítás során sterilizált kockák pedig mindent tisztán tartanak, így nem kell félni a károkozóktól sem.
Bizonyos közkedvelt virágoknak, mint a petúniának, vagy éppen a gólyaorrfélék családjába tartozó egyedeknek (pl. muskátli), ezen felül magas a kálium- és foszforigénye a növekedéshez, ami a kőzetgyapotban nagy mennyiségben megtalálható.
A paradicsomtermesztésben az egyik legfontosabb tápanyag a kalcium, nem megfelelő kalcium szint mellett a paradicsompalánta levele összezsugorodik a terméshozam elmaradhat. Ahogy azt már a korábbi cikkünkben írtuk, mivel a kőzetgyapot egy ipari feldolgozás során előállított közeg, alapjáraton organikus tápanyagokat nem (vagy kis mértékben) tartalmaz, így meglepő lehet, hogy a paradicsom is azon növények közé tartozik, melyek kimondottan jól nőnek ebben a közegben. De mégis így van! Már 1981-ben, a NJAS által publikált lap szerint, egy, holland egyetemisták által végzett kísérlet alapján kimutatták, hogy a paradicsompalánta szelektíven képes ionokat felvenni így egyenetlen tápanyag eloszlás mellett (csökkent kalciumszint, megnövekedett foszforszint) is egyenletes növekedését képes mutatni kőzetgyapot termesztőközegben.
Egy másik közkedvelt gyümölcs, ami jól érzi magát ebben a közegben, az a szamóca. Az Agrár Ágazat 2014-es cikke szerint nagyjából évente 2,5 tonna szamóca került külföldről behozatalra, míg itthon kb. 8000 tonna szamócát termesztettek. A hazai gazdák már akkor a szabadföldi tömegtermesztés mellett a hidrokultúrás termesztésben hittek, melyhez az egyik legjobban felhasználható közeg éppen a kőzetgyapot. A szamóca erősen igényli a csapadékos klímát, és Magyarországon az éves csapadékmennyiség (vagy annak eloszlása) sajnos nem mindig – vagy nem minden területen – megfelelő. A kőzetgyapot fentebb említett tulajdonsága miatt képes folyamatosan vízzel ellátni a növényt, így ez nem okozhat problémát. A szabadföldön terjesztett szamócával ráadásul több betegséget azonosítanák a gazdák, köztük a szamóca fitoftórás gyökérpusztulását, vírusos betegségeket (pl. a szamóca levélsodródása). A teljesen tiszta, steril közegben az ilyen betegségek kialakulásának kockázata elenyészőre csökken.
Bármilyen növény termesztésébe is kezdjünk kőzetgyapot közegben, mindenképpen folyamatos figyelmet kell fordítani a megfelelő tápanyag-utánpótlása!
