Minden a kőzetgyapotról, amit tudnod KELL, mielőtt termesztőközegeddé válik

Magyarországon az utóbbi időben a kőzetgyapot vált a legelterjedtebb talajt helyettesítő anyaggá. A kőzetgyapotot eredetileg az építőiparban szigetelőanyagként kezdték használni, mivel a könnyű súlya, és rendkívül jó szellőzőképessége elősegíti a hő megtartását az épületekben, s mindeközben egy könnyen kezelhető, vágható és beépíthető anyagról van szó. Az 1960-as évek végén Dániában zajló tesztelések eredményeként arra jutottak, hogy kiváló termesztőközeg lehet a hidroponikus növényeknek (olyan növények, melyek a talaj hiánya miatt a hagyományos mezőgazdaság alternatívájaként jelennek meg – pl. saláta, eper, spenót, gyógynövények, stb.).

Korábbi, „A termesztés kezdetén II. – Mi lesz a termesztőközeged?” cikkünkben már megemlítettük, hogy a kőzetgyapot – bár relatív alacsony mikrotápanyag-szinttel rendelkezik – kálium- és foszfortartalma kiemelkedően magas. E tulajdonsága miatt a gyümölcsök és virágok termesztésében jelentős szerepe van.

Az egyik legfontosabb tulajdonsága a kőzetgyapotnak az, hogy még alacsony nedvességtartalma mellett is tudnak a növények vizet kinyeri belőle. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan jól ellátja a növényt vízzel közvetlenül öntözés után, mint akkor, mikor nedvességének 70-80%-át már elveszítette. Ezért azonban fokozottan figyelni kell rá, hogy nehogy túlöntözzük a kőzetgyapotba ültetett növényeket – tábla teteje teljesen száraz is lehet, de ilyenkor az aljában még mindig temérdek tápláló oldat van. Ha a gyapottábla vagy -kocka úszik a vízben, akkor már biztosa tudhatjuk, hogy eltúloztuk az öntözést. 

Ez – a gyapjúhoz hasonlító – anyag bazaltkőzet megolvasztása és feldolgozása során alakul ki. A feldolgozás végtermékeként létrejött rostokat könnyen használható kockákká, táblákká formázzák. Minősége nagyban függ attól, hogy a feldolgozása során mennyi rost marad benne. A magas káliumszint elengedhetetlen például a rózsa vagy az eper növekedéséhez. Mivel természetes anyagokból állítják elő, semmilyen káros kemikáliát nem tartalmaz, így alapjáraton biztonságos talajhelyettesítő anyag a növények számára. A gazda számára azonban bőr-, szem- és tüdőirritációt is okozhat. A növénytermesztés számára kőzetgyapotból előállított tömbökben, kockákban, lapokban gyom, illetve kártevők sincsenek, pontosan azért, mert ezek kontrollált körülmények között létrehozott termékek. Ebből kifolyólag azonban önmagukban tápanyagot, mikróbákat és organikus összetevőket sem találunk meg bennük. A kókuszrosthoz és egyéb talajhelyettesítő közegekhez hasonlóan a kőzetgyapot is beoltható jótékony mikróbákkal (pl. Trichoderma), azonban az oltás esetükben sokkal gyakrabban ismétlendő a kívánt eredmény eléréséhez.

A kőzetgyapot felépítéséből adódóan gyorsan szárad, de mint fentebb is említjük, kis mennyiségű vizet megtart a kocka alján. Ennek a speciális tulajdonságának köszönhetően folyamatosan megfelelő hidratációt biztosít a növények számára amellett, hogy kiváló szellőzéssel járul hozzá a növekedésükhöz, és a gyökerek oxigénhez jutásához. Mivel alapvetően kőből készül, a kőzetgyapot nem kopik, nem bomlik le az idő múlásával, így több alkalommal újra és újra felhasználható, ráadásul természetes tulajdonságait megőrzi, minősége konzisztens marad. Néhány paradicsomot termesztő gazdaságban előfordul, hogy 6-7 alkalommal is újra felhasználják ugyanazt a közeget. Emiatt azonban sajnos nem kimondottan környezetkímélő anyag, hiszen az örökkévalóságig marad a szeméttelepen selejtezés után. Két átültetés közben érdemes forró vízzel kezelni vagy legalább gőzölni ezt a közeget, hogy biztosan ne hordozzon betegséget.

Könnyű súlyából adódóan könnyű kezelni, elhelyezni is, azonban öntözés után nehézzé válik, így stabil támaszt biztosít az elültetett növények számára. Kényelmesen kezelhető, azonnal felhasználható kiszerelésekben vásárolható, a 2-3 cm-es magvető kockáktól, melyek szaporítótálcába rendezhetőek, és a palántáknak elegendő helyet nyújtanak (pl. salátaveteménynek) a 10 cm-es nagyobb kockákig, melyek a már nagyobb átültetésekre alkalmasak.  A kőzetgyapot, bár könnyű, a nagymértékben préselhető kókuszrosttal ellentétben terjedelmes méretű, kevésbé hatékonyan szállítható. Emellett egy tökéletesen vízszintes felszínre helyezendő, hogy meggátoljuk a nem kívánt túltelített vagy száraz részek kialakulását, és ezzel az egyenetlen növekedést, és inkonzisztens termékminőséget.

Mivel a kőzetgyapot a bazalt kőzet, illetve kréta keverékének 1600°C -on megolvasztott formájából a vattacukorhoz hasonló módon kitekert rostokból épül fel, melyeket később a lapokba vagy kockákba rendeznek, egy biológiailag és kémiailag közömbös anyagot kapunk. A kőzetgyapotgyártás rendkívül hatékony – 1 m2 rostból közel 4 m2 gyapot gyártható. Elsősorban két formában elérhető a piacon. Egyrészt kemény lapok, blokkok, kockák formájában, melyek egy összetartó összetevőnek köszönhetően maradnak egyben, emiatt viszont rugalmatlanok és törékenyek. Ezt használják leggyakrabban a vágott virágok, illetve a zöldségek termesztésére. Másodsorban a kőzetgyapot elérhető magas szinten finomított, konzisztens (hidropolikus) granulátum formájában is, mely kiváló kiegészítője a tőzegmoha alapú termesztőközegeknek, és segíti a laza talajt egyben tartani. A kőzetgyapot korábban említett vízelnyelő, vagyis inkább víztaszító képességének hála, a tápanyagokat tartalmazó oldal mindössze kb. 2%-át nyeli el, a többi elérhető a növények számára. A kőzetgyapot minikockákat kimondottan a magültetésre tervezték, UV-fényvédett fehér műanyagba csomagolják őket négy oldalról, ami szintén segíti a nedvesség megtartását.

A kőzetgyapot zöldségek számára legmegfelelőbb formája a lap. A könnyű felhasználás érdekében UV-ellenálló fehér polietilén csomagolásban vannak. A speciális kialakítása elegendő teret biztosít a növények számára a korai fázisban való terjeszkedéshez. Ebben a formában a víz- és tápanyag eloszlása szintúgy egyenletesebb, így egy hatékonyabb gyökerezési fázist figyelhetünk meg bennük. A lapok mérete: kb. 92 cm hosszú, 8 cm magas, és ehhez kétféle szélesség társul: a 15 cm-es szélesség alkalmas a viszonylag kicsi gyökérkapacitás igényű növények termesztésére, míg a 20 cm szélességű lap leginkább a dinamikusan növekvők számára nyújt erős és stabil alapot, valamint megfelelő helyet a nagy gyökérkapacitáshoz pl. uborka.

A granulátum formában vásárolt kőzetgyapot akár önmagában cserépben, vagy organikus alapú mixek összetevőjeként is felhasználható. A vízelnyelő granulátumok akár a tőzegmoha helyettesítőjeként is megfelelnek, például orchideák, vagy más lassan érő virágok esetében, hiszen nem bomlik le olyan gyorsan, mint a tőzeg. A tőzegmixhez 20-50%-ban hozzákevert kőzetgyapot növeli a közeg víztartó kapacitását és szellőzési képességét is javítja. A víztaszító granulátum pedig olyan lazítószerek helyettesítője lehet, mint a perlit, és a hungarocell, de azokkal ellentétben nem bomlik le egy erősebb keverésnél, vagy olyan hőfokon való sterilizálás közben, ami a hungarocellt például már megolvasztaná.

Összefoglalva, a kőzetgyapot egyik legnagyobb előnye a közömbös természetéből származik – hiszen ebből fakadóan teljes kontrollt gyakorolhatunk az ebbe ültetett növények tápanyagfelvétele fölött. Rendszeres és szabályozott tápozás és öntözés mellett minden, a földben való termesztéssel természetesen járó, inkonzisztencia kiküszöbölhető. Ráadásul a kőzetgyapot megannyi méretben és formában megvásárolható, így kiválaszthatjuk a számunkra és az adott növény számára megfelelőt – vagy hozzákeverhetjük más közegekhez is. Ez azt is jelenti, hogy elültethetjük a magot egy minikockában akár, majd később ezt a minikockát egy cserép földbe tehetjük, amikor már a palánta növekedésnek indul, ezzel hatékonyabbá téve a helykihasználásunkat is. 

Bármelyik formát választjuk is, mindenképpen érdemes munkakesztyűben, és akár szemvédőben hozzákezdeni a kezeléséhez, mivel vulkanikus eredetéből adódóan valóban okozhat irritációt. A növények számára azonban egy stabil és rendkívül biztonságos alapot adhat!

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás Facebookon
Megosztás itt: linkedin
Megosztás LinkedInen