Az üvegházak ideális környezetet biztosítanak növényeknek az optimális növekedésre és termésre, de ugyanakkor ezzel párhuzamosan az üvegház ideális terület a kártevők és betegségek számára is. Hiszen ahol élet van, ott megjelennek az ezt kihasználó organizmusok, lények, amik a növénynek – és a gazdálkodónak is – kárt okoznak.

Az üvegházi termesztés már eleve egy kontrollált termesztési folyamat, így ennek keretein belül a kártevő-kontroll is külön figyelmet érdemel, ez által a kártevők elleni védekezés hatékonyabb lehet.

Miért jó üvegházban termeszteni?

Az üvegházban történő növénytermesztés hihetetlenül hasznos, hiszen megfelelő szakértelemmel jobb eredményeket hoz, mint a szabadföldi termesztés. 

• Az üvegházak védelmet nyújtanak az időjárás-ingadozásokkal – például a hirtelen hidegbetörésekkel és hőhullámokkal – szemben, 
• biztosítják az egyenletes páratartalmat, 
• szabályozható a talaj minősége,
• kitolódik a termés időszak akár a többszörösére is,
• a hozam pedig biztosan jóval több, mint a szabadföldi termesztésben: sokszoros többlettel számolhatunk.

Gondos karbantartás mellett az üvegházban lévő környezetet folyamatosan figyelemmel lehet kísérni,  és ellenőrzést lehet gyakorolni fölötte. Ez lehetővé teszi, hogy még a kényes növények számára is tökéletes légkört teremtsünk, vagy szinte egész évben termesszük a szívósabb fajtákat. 

Fűtési lehetőségeket kihasználva egész évben termeszthetünk: télen általában a magról hajtatás történik az üvegházakban a mi éghajlatunkon, tekintve, hogy napsütésből kevés adatik meg a téli hónapokban.

Mindent egybevetve, az üvegházak kiváló lehetőséget nyújtanak a gazdálkodók számára.

De még mielőtt rózsaszín felhőn üldögélve szemlélnénk az üvegházi termesztés lenyűgöző csodáját, beszéljünk a kártevő-problémáról is!

A kártevő a legnagyobb kárt tevő

Bár az üvegházakat fenyegethetik a rendkívüli viharok képében érkező természeti csapások is, de ezek esélye minimális a mi égövünkön. Ugyanakkor a kártevők átka fokozott kockázatot jelent a növénytermesztésben, így az üvegházi termesztésben is. A kártevők alig várják, hogy befészkelhessék magukat egy dúsan termő üvegházba, ezért a gazdálkodónak folyamatosan résen kell lennie.

A kártevő-kontroll legfőbb eleme: a megelőzés

Nemcsak könnyebb feladat, de hatékonyabb művelet is a megelőzés, mint a kártevők felbukkanásakor a különféle beavatkozás.

A kártevő megelőzés alapvetően két fontos lépésből áll:

• előzetes kártevő megelőzési tervből (ez szerepelhet akár egy füzetlapon is)
• és a terv rendszeres és rutinszerű végrehajtásából.

Semmi rendkívülire nem kell gondolni, csak néhány alapvető dologra:

• vetőmagot és palántát csakis olyan forrásból szabad beszerezni, mely garantált minőséget takar,
• az üvegházban lévő termőtalaj kártevő mentességét garantálni kell már előzetesen,
• az üvegházba bevihető eszközök tisztaságát garantálni kell,
• szabályozni kell az üvegházban való viselkedés alapjait is – tehát a munkaerő képzése és továbbképzése is elengedhetetlen,
• továbbá a precíziós eszközökkel is monitorozni lehet a kártevők jelenlétét, 
• és ahogy korábban írtunk már róla, akár kártevő felismerésre betanított kutyákkal is ellenőriztethetjük az üvegházunkat, 
• de a növények társításával is tehetünk a kártevő megelőzés érdekében!

Ezek a pontok a “józan paraszti ész” kérdés körébe tartoznak, de mindenképp fontos előzetesen és folyamatosan gondolkodni ezekről és cselekedni is szorgalmasan a kigondoltak fényében. A napi rutinban ezek pár perces műveletek, az előzetes szabályozás átgondolására pedig elég lehet egy délelőtt.

Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?

Minden növénynek megvannak a tipikus kártevői, és ezek is két felé csoportosíthatóak: 

• vannak azok, amik ellen még fel lehet venni a harcot ha netán felbukkannának, 
• és lehetnek olyan vészes esetek is, amikor az egész növényállományt fel kell számolni, mert eladhatatlan és feldolgozhatatlan lesz a termés, továbbá az a veszély is fenyeget, hogy szomszédos üvegházaink fertőződnek meg. 

A kártevők gyakori jelei közé tartoznak a leveleken található pókhálósodások, pöttyösödések, foltosodások, vagy akár lyukak is, de a “dőlés” is gyakori, amikor a növény látványosan haldokolni kezd. 

A kártevők lehetnek baktériumok, vírusok, gombák, és persze rovarok is, de a csigák és akár bizonyos emlősök is okozhatnak forró perceket – és nem az üvegházi klíma okán.

Az első gyors lépés az, hogy felmérjük, milyen irányba kell elindulnunk: tehetünk-e még valamit, vagy az adott szezon az adott üvegházban már teljesen odalett?

Kártevőirtó szereket csak akkor használhatunk, ha azt a növénytermesztést szabályozó rendeletek lehetővé teszik számunkra.

Ha még menthető a termés és kiiktatható a kártevő alternatív és szelíd, természetes módszerekkel, akkor mindenképp érdemes növényorvos és szakember segítségét kérni, hogy biztosra mehessünk, hiszen a kreatív próbálkozások nagy veszteségeket generálhatnak.. 

Jól bevált tapasztalatainkat természetesen bármikor kamatoztathatjuk, ha vannak már ilyenjeink.

Az időfaktor

A kártevők elleni védekezésben kulcsfontosságú az azonnali beavatkozás és a teljes kártevőirtás, tehát a probléma gyors és hatékony orvoslása. Egyetlen nap késlekedés is hatalmas veszteségeket okozhat. A kártevő-megelőző belső szabályzatunkat érdemes egy harmadik szegmenssel, az akciótervvel kiegészíteni, amiben arra az esetre vonatkozóan állítunk fel cselekvési tervet és sorrendet, ha már megtörtént a baj.

Az üvegházi termesztésnek a kártevővédelemben is van előnye, mert az által, hogy szabályozott a környezet, szabályozható a kártevők elleni védekezés is. Jó munkát és sok örömet kívánunk ehhez!