Mi a különbség az uborka és a paprika termesztés között?

Magyarországon körülbelül 1600 hektáron termesztenek paprikát, melynek kb. 95%-a fóliákban történik, míg uborkát mindössze körülbelül 100 hektáron termesztenek a gazdák. 

A vásárlói igények és a felvásárló piacok felszívó erejének különbségén túl más okok is meghúzódnak az uborka alacsony termesztési hajlandósága mögött, de azt összehasonlító cikkünk elején már megállapíthatjuk, hogy mind a paprika, mind az uborka termesztési ágazatai fejlődésre és fejlesztésre érdemesek!

A paprikáról

Az őrölt paprika népszerű fűszer, amelyet a Capsicum annuum növény szárított paprikájából készítenek. A paprikanövény Dél-Amerikában őshonos, de ma már a világ számos pontján termesztik, így Magyarországon is. Hazánkban a 18. század elején kezdték meg a paprikatermesztést, és a fűszerpaprika hamarosan a magyar konyha alappillére lett. A paprikanövény meleg, napos éghajlaton virágzik, és általában késő tavasszal vagy nyár elején ültetik (nem fóliába). A paprikát nyár végén vagy kora ősszel szüretelik, majd szárítják és porrá őrlik. A magyar pirospaprikát a világ legjobbjai között tartják számon, és számos hagyományos magyar recept kulcsfontosságú összetevője.

Természetesen rengeteg fajtája létezik a paprikának, hiszen lecsóba és töltött paprikának is, továbbá salátákban, szendvicsekben is fogyasztjuk az úgynevezett fehér húsú változatait. Vannak, akik az erős, hegyes paprikát is kedvelik, bár ennek a piaca egyre csökken. Az úgynevezett kaliforniai paprika és a színessé érő fajták javára viszont előny mutatkozik, ez utóbbiak ugyanis mind a fogyasztók, mind a termesztők között egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Magyarország a paprikából szinte önellátónak minősül, de a téli és kora tavaszi hónapokban importra szorulunk.

A paprika fóliasátras termesztése

A paprika fóliasátras termesztése már régóta kedvenc célkitűzése a gazdáknak: januártól kezdve már lehet vetőmagról nevelni a növényt a fűtött fóliasátrakban, fűthető üvegházakban. Ez a folyamat általában 8 hétig tart, és 20-24 fokot igényelnek a kis magoncok a megerősödéshez. Az így nevelt palánták fóliasátorban való termesztésre már tavasszal – március-áprilisban – átültethetőek, ahol továbbra is biztosítani kell számukra a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat, és közben a túlzott hőingadozás esélyét csökkenteni kell.

A paprika meglehetősen igénytelen a többi növényhez képest, amit úgy is megfogalmazhatunk, hogy rendkívül hálás a megfelelő tápanyagokért, az elegendő vízért, fényért, páratartalomért és időben történő esetleges beavatkozásokért, például, hogy megfelelő ütemezéssel szellőztetjük a fóliát.

Megfelelő törődéssel a növény akár két méteresre is megnőhet a fóliában – ez persze fajtánként eltérő lehet –, így támasztékot sem árt tervezni számukra, hogy ne dőljenek el, továbbá a fólia méretének tervezésénél is be kell kalkulálni ezt a tényt. A paprikát egyszer palántázzuk, aztán őszig – októberig-novemberig – folyamatosan szüreteljük a megfelelő gondoskodás mellett.

Kártevővel és betegségeivel nem igazán kell számolnunk, ha mégis ilyesmi ütné fel a fejét, jól bevált szerekkel léphetünk fel ellenük.

Az uborkáról

Az uborka a paprikához képest igényesebb, érzékenyebb és több törődést, termesztése pedig több effektív elvégzett élőmunkát igényelhet.

A fóliasátorban termesztett uborka kiváló minőségű és ízű, tápanyagdús termést hoz a megfelelő körülmények között. Az uborkatermés érdekében azonban nagy odafigyelésre van szükség, mivel ezek a növények nagyon érzékenyek a környezeti tényezőkre. 

Uborka termesztése fóliában

Az uborka rendkívül érzékeny az időjárás változásra, és bár sokan tudják, hogy szereti a vizet, a túl sok vizet azonban nem tolerálja. Fajtánként eltérő lehet tehát, hogy melyik típus pontosan mit és hogyan szeret, ezért a gazdák igyekeznek a jól bevált fajtákkal dolgozni és kerülik a nagyüzemi méretekben a kockázatos kísérletezgetéseket. A hideg és meleg időjárás drasztikus változása könnyen megzavarhatja az uborkatermést, ezért fontos, hogy pontosan figyelemmel kísérjük az időjárási előrejelzéseket, és résen legyünk a fólia szellőztetését illetően is.

Az uborka termesztését ugyanúgy kezdhetjük január környékén vetőmagról, fűtött körülmények között, így márciusban-áprilisban kiültethetjük fedett földbe, fóliasátor alá. 

Két nehezítő körülmény veszi el általában a gazdák kedvét az uborka termesztéstől:

1.) Az uborka beporzódását segíteni kell, mert elég a kritikus időszakban egy kis légmozgás-mentesség és máris nem teremnek majd a növények. A gazdák saját kezűleg – ecsettel – is be tudnak segíteni a beporzásba, bár ez nyilván nagyon munkaigényes feladat, ugyanakkor rendkívül eredményes.

2.) Az uborka szára és levelei a termés tömörségéhez képesti viszonyításban meglehetősen gyengék, így a sok termés gyorsan kiszipolyozhatja magát a növényt. Ezért az uborkánál folyamatos növény-utánpótlásról kell gondoskodni, de az sem ritka, hogy a gazdálkodók az évi kétszeri, szélsőséges esetben évi háromszori ültetésre alapozzák az uborka termesztését, teljesen lecserélve a növényzetet így meghatározott időközönként.

Így már láthatjuk, hogy bár a két növény alap igényei a meleget, fényt, páratartalmat, nedvességet tekintve nagyon hasonlóak – ahogy a talaj minőségét tekintve is közel azonosak a szükségleteik –, az uborka termesztése jóval több emberi beavatkozást igényelhet, és a két-háromszori ültetés miatt nagyon sokan inkább elvetik az uborka termesztés lehetőségét, és maradnak a jól bevált paprikánál.

Akinek kedvét szegné esetleg az uborkára jellemző többlet munka-igény, az valószínűleg nem találkozott még a rendkívül kényes paradicsom termesztésének kihívásaival. De ez majd talán egy másik cikkünk témája lesz.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás
Megosztás itt: linkedin
Megosztás
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: print
Nyomtatás

Legutóbbi cikkeink