Az első lépés a magok beszerzése

Az első az egyik legfontosabb lépés, mert ha gyenge minőségű magot választunk azok könnyen csődöt mondhatnak. Ezért van az, hogy az előző évi szuper növényeink terméseiből származó magjait, ha elvetjük, nem garantált, hogy az utód is olyan remek lesz, mint a felmenő. Nemesített fémzárolt magot válasszunk, mert ebben az esetben szinte biztosak lehetünk, hogy a növény és később a termés olyan lesz, amit az adott cég ígér.

A második lépésnél fontos, hogy milyen növényt milyen földbe vetünk.

Minden növényfajnak más vízmegtartó, légáteresztő képességű és pH értékű földre van szüksége. Magunk is elkészíthetjük, de legegyszerűbb megoldás, ha kész palántaföldet vásárolunk. A palántanevelésre az egyik legjobb közeg a tőzeg, laza a szerkezete, jó víztartó képességgel rendelkezik. A tőzeghez keverjünk általános virágföldet, a tőzeg – virágföld aránya 2:1 legyen. A csírázó magok a saját tartalékukat használják fel, így mindegy, hogy a magvetéskor van-e tápanyag a közegben. A későbbiekben foszforra és nitrogénre van szükségük a megfelelő növekedéshez. 

A harmadik lépés a magvetés.

A szaporítóláda, virágcserép, edény vagy bármi, amit használunk azoknak az alján legyen nyílás, amelyen keresztül a felesleges öntözővíz kiszivároghat. Ne vessük mélyre a magokat és ha tehetjük 1-2 milliméter vastagon homokkal szórjuk meg.

A negyedik lépés a csírázási időszak.

Ekkor még nyugodtan tehetjük őket a radiátorra, mert ebben az időszakban elviselik a 28-29 ⁰C fokot is, de ha megjelennek a sziklevelek és a palánta növekedésnek indul, akkor vegyük le őket, mert a túlzott meleg a megnyúláshoz vezethet. Ebben az időszakban már fontos a megfelelő fény mennyisége, ha nincs elég világos a palánták megnyúlnak és gyenge lesz a száruk. A palánták földje sosem száradhat ki, mert akkor a csírázásnak indult növények elpusztulhatnak.