Amikor benne élünk egy általunk jól ismert helyzetben, akkor hajlamosak lehetünk arra következtetni, hogy a tágabb világ számára az általunk megszokottak talán idegenek, ismeretlenek is lehetnek. Amikor fóliasátort látunk, vagy abban termesztünk is, azt hihetnénk, hogy ez tipikusan magyar jellegzetesség. Pedig mi sem áll távolabb a valóságtól.Nézzünk szét kicsit a saját házunk táján túlra és vegyük szemügyre a külföldi fóliasátras termesztést!

Fóliás termesztés külföldön
Gyakorlatilag tényként kezelhetjük, hogy a fóliás termesztés ugyanolyan elterjedt a határainkon kívül is, mint itt nálunk, sőt, azt is ki lehet jelenteni, hogy vannak a fóliás termesztésben nagyhatalmak, és azok nem mi vagyunk (még).
Úgy lehet kiszámolni, hogy egy ország mennyire fejlett a fóliás termesztésben, ha tudjuk, hogy például egy adott növény mekkora hányadát termesztik fedett, fóliás módszerrel, illetve, ha adatok vannak arra nézve is, hogy a termőterületek mekkora százalékát fedik fóliasátrak és az hogyan viszonyul az összes termőterülethez.

Spanyolországban, ahol például a kiskereskedelmi multiknál vásárolható zöldségek és gyümölcsök javát megtermelik, irdatlan számok jönnek ki, ha az egyes fajták fóliasátorban történő termesztésének arányát, illetve a fóliával fedett termőterületek nagyságát vesszük figyelembe: Almería tartomány üvegházainak tengere, mely 8500 négyzetkilométert fed le, például az űrből is látszik.

Olaszországban (ahol szintén élen járnak a fóliasátras termesztésben) és Spanyolországban ráadásul különböző technológiákkal is kombinálják a fóliás termesztést:

• alkalmazzák a mobilfóliát – más néven vándorfóliát – is, ami azt jelenti, hogy év közben áttelepítik a fóliasátrat olyan parcellák fölé, amik igénylik azt. Így megnövelik a tenyészidőszakot és a hozamot, gyorsan reagálva a változó igényekre,
• ha úgy hozza az igény, akkor üvegházakat építenek inkább, és hosszú távra terveznek,
• szélesebb körben alkalmazzák a Richel típusú, instant felállítási és bontási lehetőséget biztosító fóliasátrakat is,
• napfényszűrős, színes fóliákat is alkalmaznak, a Nap sugárzása ellen,
• többszáz kilométerről is képesek a vizet odavezetni, ahol szükség van rá.

Mi a helyzet Magyarországon a fóliás termesztés tekintetében?
Előzetesen kijelenthetjük, hogy rengeteg lehetőség rejlik még hazánk számára a fóliás termesztésben, mert sajnos ebben még nem vagyunk igazán erősek.

1.) Az igényeket tekintve több ezer hektárnyi fóliával fedett területre lenne még szüksége a magyar gazdaságnak és feldolgozóiparnak, illetve a vásárlók (fogyasztók) igényeit kiszolgálandó is sokkal nagyobb léptékben kellene gondolkodni. Jelenleg 2 ezer hektárnyi fedett, fóliás területről beszélhetünk, szemben a mezőgazdaság területének 5.5 millió hektárnyi teljes területével. Tehát az igény és a fejlődési lehetőség hatalmas.

2.) A mostani ellátási láncok fenntarthatatlansága miatt is erőltetett menetben kellene átállni a fóliás termesztésre, és megfontolás tárgyává kell tenni azt, hogy még több élelemtermesztésre, zöldségekre, leveles növényekre, gyümölcsök, vagy épp gyógynövények termesztésére kellene átállni.

3.) A klímaváltozás kapcsán a fóliás termesztést is lehet tovább fejleszteni: lehet árnyékolásban is gondolkodni és olyasmit is érdemes fólia alatt termeszteni, amit nem igazán szoktunk – például gyökérzöldségeket –, hiszen a fóliasátor nedvességmegtartó ereje vitán felüli, továbbá az okos szellőztető megoldásokkal, mint amit a Fóliavezérlés is nyújt, kényelmessé és kiszámíthatóvá lehet tenni a fóliás termesztést.

4.) Hitelesebb, könnyebben hozzáférhető, szélesebb körű számokra és adatokra lenne szükségük a gazdálkodóknak a megfelelő döntések meghozatalához: mit termesszünk, minek van felvásárló piaca, mikre van igény, érdemes-e még beruházni fóliasátorba, mennyi idő alatt térül meg a befektetés, és hasonlók.

Jó hír, hogy Magyarországon rengeteg lehetőség van még a fóliás termesztésben, érdemes ezt kihasználni!