Hatásos és gazdaságos módszerek az állandó hőmérséklet kialakítására a fóliasátorban

Minden gazda vágya egy egész évben egyenletesen kiváló minőségű termelést biztosító fóliasátor gazdaságos fenntartása. Ez azonban gyakran nehezebb feladatnak bizonyulhat, mint az első elgondolásra tűnik. A növények nagy része ugyanis nem, vagy kismértékben képes alkalmazkodni a viszontagságos időjáráshoz, az évszakok váltakozásához. Előfordulhat, hogy csak hidegtűrő zöldeket termeszt a gazda – pl. spenót, káposzta, brokkoli, – de mi van akkor, ha kevésbé hidegtűrő növényeit, vagy éppen a ritka orchidea egyedeit szeretné tökéletes körülmények között tudni? Akkor bizony a sátor fűtését valahogy el kell látnia. A szakirodalom úgy tartja, hogy a négyzetméterenként nagyjából 0,18-0,27 kWh közötti hőigény reális, attól függően természetesen, hogy milyen növényt ültetett a gazda.

A hobbisátrak három leggyakrabban használt fűtési eszköze: a gáz, az elektromos, valamint a passzív napenergia felhasználása.

Míg a gázfűtés talán az egyik leggazdaságosabb megoldás a sátor megfelelő hőmérsékleten tartására a hideg téli éjszakákon, nagyjából 80%-os hatékonyságot biztosít csak. A nyílt lángú fűtőberendezés alapvetően nem javasolt, hiszen az általa kibocsátott gázok a rügyező növényekre pusztítóan hathatnak – az orchidea például ezek hatására teljesen elveszítheti rügyeit. A nem nyílt lánggal operáló berendezés által kibocsátott gázok miatt is a sátor oldalán kivezető nyílás szükséges, mely az ezért elvesztett hő miatt csökkenti a gázfűtés hatékonyságát. 

Az elektromos fűtés ezzel szemben 100%-os hatékonyságot biztosít, azonban jóval drágább is, és kétségkívül nem minden gazda számára megfizethető, sőt, sok esetben az áramszámla mértéke könnyedén meghaladhatja a fólia alatt termesztett növények összértékét.

Egy másik lehetőség, hogy napközben valamilyen, annak egy bizonyos ideig való tárolására alkalmas termikus eszközbe gyűjtik a napenergiát (pl. fekete kannába gyűjtött víz – a víz hőkapacitása több, mint a levegő négyszerese), majd éjszaka kieresztik a sátorban. Amikor ezt a módszert az elektromos fűtéssel együtt alkalmazzák, látványosan csökken a fűtés költsége. Habár a napenergia hasznosítása nyáron viszonylag egyszerű, télen már nem feltétlenül az – rövidebbek a nappalok, és akkor is átlagosan kevesebb napfényre lehet számítani.

A sátor téli fűtése mellett mindenképp kiemelt figyelmet kell kapnia annak nyári hűtésének, szellőztetésének is. Bármily meglepő, évente több növény pusztulását okozza a túlzott meleg, mint a hideg hőmérséklet.

A friss levegő hiánya a fotoszintézishez elengedhetetlen szén-dioxid hiányát okozza, valamint melegágyat biztosít a kártevők számára is. Ezen felül a természetben jelenlévő beporzás a sátorban a természetes szél hiányában csakis megfelelő szellőztetés mellett valósulhat meg – többek között ez elengedhetetlen a paradicsomhoz hasonló önbeporzó növények számára is. A sátor hűtése ventilátorokkal, az oldalon kivezető szellőzőnyilások által, valamint feltekerhető sátorlebenyekkel is elősegíthető. Egy másik megoldás a párásító berendezés, ám ezzel nagyon okosan kell bánni, hiszen  hűtés mellett a levegő páratartalmát is emeli.

És hogyan lehet még gazdaságosabbá tenni a fóliasátor fűtés-hűtését? Ahogyan a mai világban oly sok más terület problémáinál, úgy itt is segítséget nyújthat a megfelelő automatizálási rendszer integrálása. Mi a Fóliavezérlésnél ebben nyújtunk segítséget a távolról is vezérelhető rendszerünkkel, mely az állandó hőmérséklet megtartását biztosítja, így megszüntetve a többszöri felfűtésből adódó extra költségeket. Egyszerűsíti továbbá a kiszámíthatatlan időjárás miatt kialakuló természetes hőingadozást is az előre beállított hőmérséklet folyamatos fenntartása által.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás Facebookon
Megosztás itt: linkedin
Megosztás LinkedInen