Fontos a megfelelő egyensúly
„A Business Tech Weekly felmérései szerint egy üzlet digitalizációs törekvései 40%-kal növelhetik a hatékonyságát, és összességében átlagosan 36%-kal több időmegtakarítást eredményezhetnek, míg új bevételi csatornát is nyithatnak a gazdálkodó számára.” – írtuk korábbi, az agrárdigitalizáció jelen helyzetéről és kérdéseiről szóló cikkünkben (https://foliavezerles.hu/agrardigitalizacio-i/). A digitalizáció előnyei a gazda számára egyértelműek, de cikkünkben felvetettünk néhány problémát, illetve kérdést is, melyek a digitalizáció jelenségével együtt automatikusan merülnek fel. Mit tehetünk, hogy ezek ellenére, ezeket kiküszöbölve élvezhessük a digitális megoldások előnyeit?
1. Az empirikus alapú folyamatos tanulás és gazdaságok, gazdák közötti kommunikáció csökkenése. Ez leginkább abból adódik, hogy kizárólag a szenzorok, robotok által felkínált adatokból és statisztikákból próbálunk levonni következtetéseket. Az egyszerű válasz erre: találjuk meg a megfelelő egyensúlyt! Ne gondoljuk, hogy egy néhány hete/hónapja betelepített új rendszer többet fog tudni nekünk mondani, mint az évtizedek óta az iparral foglalkozó termesztő. Az valóban valószínű, hogy a saját földünk minőségéről, a talaj nedvességtartamáról, és hasonló aktuális adottágokról pontosabb információt biztosít, de az biztos, hogy hasznosabb átfogó tudást kaphatunk termesztőtársainktól, és hatékonyan tanulhatunk az ő tapasztalataikból, hibáikból is.
2. Az emberi munkaerő háttérbe szorulása a robotokkal, drónokkal szemben. Kisebb, magán-, vagy néhány fős gazdaságokban ez talán egy ritkán jelentkező jelenség, azonban a nagyobb gazdaságokban komoly problémát okozhat. Elsődleges megoldási lehetőség itt is a megfelelő egyensúly megtalálása – ne akarjunk mindent mindenáron digitalizálni. Ha az emberi munkaerő már évek óta bizonyítottan elég hatékonyan működik, és a robotok bevezetése nem hoz jelentő mértékű hatékonyságnövekedést a gazdaságba, akkor bizony illik elgondolkozni azon, hogy érdemes-e az általunk biztosított munkahelyeket megszüntetni. Mérjük fel pontosan a gazdaság igényeit, gondoljuk át, pontosan mennyit is fog rajtunk segíteni rajtunk a digitalizáció. Ha eddig is probléma volt a munkásokkal, vagy éppen már nem tudják a gazdaság számára a megfelelő hatékonyságot biztosítani, akkor a digitális megoldás bevezetése erősebben indokolt.
3. Az okos rendszerek megkérdőjelezhető megbízhatósága. Azt mindenképpen érdemes megértenünk, hogy a jelenleg elérhető technológia, illetve a természet „működése” nem teszik lehetővé az emberi tényező teljes kivonását a gazdálkodásból – ez egyébként nem is kéne, hogy cél legyen. Egy szenzor, mérőeszköz, automatizált rendszer, legyen bármilyen minőségi is, bármikor meghibásodhat, vagy hozhat elavult döntést, ha nincs a természeti- vagy klímaváltozásokhoz, vagy az éppen újonnan használt szerekhez igazítva. Fontos, hogy a gazda folyamatosan kövesse a napi adatokat, illetve a rendszere karbantartás is elengedhetetlen.
Megfelelő odafigyeléssel, elegendő mérlegeléssel, valamint a digitális egyensúly megtalálásával a digitalizáció valóban előnyére válhat a gazdálkodónak.
