Agrárdigitalizáció

Miért jó, és mik a veszélyei?

Mindennapjainkban egyre több és több digitális eszközt használunk, digitális folyamattal találkozunk. A cégek nagy része felhő alapú szolgáltatásokat használ dokumentumaik tárolására, és automatizált rendszerek segítségével centralizálják az általuk tárolt vevői adatokat, gyorsabbá és könnyebben visszakövethetővé téve a rendelésfeldolgozást. Az előbbiek kiváló példák a digitalizáció gyakorlati megvalósulására.
A digitalizáció (definíció szerint) az a folyamat, amikor egy fizikai mennyiséget valamilyen módon számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk. Így tehát a célja nemcsak az, hogy  digitális eszközök használatát népszerűsítse, hanem főként az, hogy bizonyos folyamatokat digitálissá tegyen. 

Mint az élet megannyi területén, a mezőgazdaságban is megjelentek a digitalizáció jelei – a KSH adatai szerint 2020-ban már gazdaságok 38%-a használt valamilyen digitális eszközt, melyeken keresztül többnyire banki, és kormányzati ügyeiket intézték elektronikus úton.
Ezek a megoldások gyakran kényelmesebbé tehetik a mindennapos operatív működést, és előre lendíthetik a költségmegtakarítást is, mindamellett, hogy könnyen elérhetővé és kereshetővé teszik a gazdaság számára az összegyűjtött adatokat, statisztikákat, ezáltal lényegesen hatékonyabbá és kevésbé időigényessé válhat akár egy kisebb gazdaság működtetése és fenntartása is.

Egy kiváló példa a mezőgazdaság digitalizációjára a Climate Fieldview, ami egy időjárási információ szolgáltatóként indult, és 2013-ban vásárolta meg a Monsanto. Mára már a Climate Fieldview nagyjából 60 hektárnyi területről, 23 különböző országból gyűjt adatokat a gazdaságukról, többek között a talaj aktuális állapotáról, minőségéről. Korábban Xarvio Scouting nevű alkalmazásával lehetőséget kínált például a gazdák számára, hogy egy beteg növényükről fotót készítsenek, és azt a felhőbe feltöltsék. A már nagyjából 100,000 korábban gyűjtött fotóval ezt összehasonlítva az alkalmazás segített azonosítani a lehetséges problémát, kezelési javaslatot tett, illetve a Bayer saját termékei közül gyomirtót is ajánlott az adott betegség kezelésére.

A Business Tech Weekly felmérései szerint egy üzlet digitalizációs törekvései 40%-kal növelhetik a hatékonyságát, és összességében átlagosan 36%-kal több időmegtakarítást eredményezhetnek, míg új bevételi csatornát is nyithatnak a gazdálkodó számára.

A digitalizált gazdálkodási modell tehát a termelékenységre, hatékonyságra és fenntarthatóságra közvetlen hatással lehet. Új érzékelőrendszerek, és az azokhoz köthető analitika olyan információval lát el minket, melynek segítségével informált, adatokkal alátámasztott racionálisabb döntéseket hozhatunk, ráadásul időben, mivel  legfrissebb adatok folyamatosan rendelkezésünkre állnak. Így a termelésünk sokkalta kiszámíthatóbb lesz. Néhány folyamat automatizálásával, valamint a szenzorokra támaszkodással megbízhatóbb lesz a gazdaságunk. Az elvárás, vagy jobban mondva remény tehát az, hogy az okos gazdálkodási szemlélettel végérvényesen fejlődni fog az agrikulturális tudás, az egyedülálló gazdaságok, és a hatékony információmegosztás hatására a még kívülálló gazdaságok is.

Sajnos ezzel együtt az agrárdigitalizációs jelenség megannyi társadalmi, technikai, gazdasági és etikai kérdés vet fel, főképp azzal kapcsolatban, ahogy a kereskedelmi célú gazdálkodás napjainkban működik.

Az okos eszközök és szenzorok elterjedésével egyre inkább információvezéreltté válik a mindennapi gazdálkodás, mely információt ezen eszközök segítségével érjük el. Ez a korábbi egymástól való tanulást, tapasztaltabb gazdáktól érkező tanácsokra való támaszkodást, és egyáltalán a hagyományos mezőgazdaságban kialakult tanulási folyamatot, közösségi értékeket előbb vagy utóbb háttérbe szorítja, vagy teljesen kitaszítja. Ezzel szemben azonban az eddig kutatáson és kísérleteken alapuló általános mezőgazdasági tudást felcserélheti a pontos, aktuális adatokon alapuló hely- és/vagy gazdaság specifikus információ.

Nem minden esetben van szükségünk teljes gazdaságuk digitalizálására. Alaposan érdemes mérlegelni például, hogy egy kisgazdálkodónak meddig éri meg fejleszteni a technológiát a gazdaságában. Erről szóló cikkünk ITT olvasható (Low tech vs. High tech növénytermesztés: kisgazdálkodóként melyiket válasszam?).
A megszámlálhatatlan, és gyakran bonyolult adathalmaz, mely az okos eszközöknek hála mostmár elérhető számunkra azonban gyakran megnehezíthetik a döntést, mintsem könnyítsék azt. A Fóliavezérlés távvezérléssel irányítható vezérlési rendszerének kialakításakor éppen ezért igyekeztünk a legfontosabb adatokat könnyen elérhetővé tenni és egyszerű formában biztosítani – így azonnal értesülhetünk a fóliánkban lévő aktuális páratartalomról és hőmérsékletről is. A legfontosabb adatok tudatában azonnal dönthetünk a szellőzőnyílások nyitásáról vagy zárásáról, hogy még optimálisabb körülményeket teremthessünk meg növényeink számára.

Természetesen, mint minden esetben, ha bármilyen robotikáról beszélünk, felmerül annak kérdése is, hogy az ember gépezettel való helyettesítése a gyakorlatban milyen mértékben szükséges, mennyire etikus, és előnyei valóban túllépik-e a vele járó hátrányokat. A mezőgazdaságban a mérőszenzorok nyers adatot szolgáltatnak (pl. az időjárásról), az okos eszközök ennél szofisztikáltabb információt is biztosítanak (pl. drón kamera), így mindkét esetben a végleges döntés az ember, a gazda kezében van. A digitális eszközök által felkínált adatok alapján hozhatja meg azt a döntést, melyek ennek fényében a számára legideálisabbnak tűnik. Az okos eszközökre épülő okos rendszerek ezt már csak részben teszik lehetővé. 

Az automatizált folyamatoknak köszönhetően a gépezet dönthet egyedül is előre belé táplált algoritmusok alapján – ezzel az ember szerepe a gazdaságban folyamatosan csökken, az ember által végzett analízist és tervezést átveszik az eszközei. Ez a gazda mindennapi feladatait természetesen megkönnyítheti, azonban a folyamatos megfigyelésen alapuló kísérleti tanulás alappillérét rengeti meg. A mezőgazdaság lassan a második legtöbb drónt használó szektorrá válik, mely drónokat a gazdaság körüli képek, felvételek készítésére ugyanúgy felhasználják, mint automatizált gyomirtásra / rovarirtásra a gazdaságban. Az automatizáció folyományaként minirobotok jelennek meg, melyek gazolásra, gyümölcsszedésre, sőt, akár önálló kártevőirtásra is képesek.

Nagyobb gazdaságok esetében még egy komoly problémát vet fel a robotok egyre elterjedtebb használata, a technológiai fejlődés, és a digitális megoldások bevezetése. A mezőgazdaságban érhetőek el ugyanis évtizedek óta a mindenki által jól ismert idénymunkák. Ki nem szedett diákként a nyári szünetben gyümölcsöt a fáról vagy a fóliasátorban, hogy zsebpénzét gyarapítsa? Nemcsak diákmunkaként, de Észak-Amerikában például a legegyszerűbb munka az időszakos bevándorlók számára is.
A robotok elterjedésével azonban egyre kevésbé lesz szükség a tapasztalt munkásokra, és vendégmunkásokra. Japánban például a gyümölcsszedők automatizált karokat viselnek, amelyek felgyorsítják a szedési folyamatot. A munkások robotizálása azonban súlyos sérülésekhez, balesetekhez vezetnek. (Egy, a U.S. Labor Department által végzett, kutatás szerint a munkahelyi balesetek száma 50%-kal növekedett meg azokban a raktárakban, ahol robotok dolgoztak.)

További kérdéses terület a robotok, okos eszközök megbízhatósága. Mi történik, ha az egyik rovarirtó drón meghibásodik, vagy ha az automatizált vezérlőrendszerünk elromlik, és ezáltal a nem megfelelő hőmérsékletet vagy páratartalmat segíti elő? Vagy egyszerűen csak mi történik, ha a szenzor által mért adatok hibásak? Könnyen előfordulhat, hogy túlfűtjük (vagy hűtjük) a fóliasátrat, mert a mérőműszer még túl alacsony vagy túl magas hőmérsékletet mutat, és ezáltal elpusztulnak a növényeink. Ki a felelős, mik a következmények? Ezek olyan összetett kérdések, melyeknek csupán a létezésük jelzi számunkra, hogy a tapasztalt gazda nem helyettesíthető teljesen, mérettől függetlenül egyetlen gazdaságban sem.

Míg a digitalizáció temérdek előnnyel jár a legkisebb gazdaság számára is, fontos megtalálni az arany középutat, és megfelelően tájékozódni az okos rendszer integrálása előtt.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás Facebookon
Megosztás itt: linkedin
Megosztás LinkedInen