A 2000-es éve elején Hollandia elköteleződött a fenntartható mezőgazdaság irányában, és mindössze két évtized alatt hihetetlen sikereket ért el. 2020 nyarára már a holland irányzat állított piaci standardot a high-tech üvegházak területén. Az ország a világ második legnagyobb mezőgazdasági termelőjévé és – értékben mért – exportőrévé vált az USA után (ami Hollandia területének 270-szerese). Hollandia célja 2040-re gyakorlatilag lenullázni a növénytermesztés által hagyott széndioxid-lábnyomukat a már alkalmazott módszereik tökéletesítésével. 

De mi a helyzet itthon? Napjainkban hazánkban is kiemelkedő figyelmet érdemel a fóliasátorban történő növénytermesztés során a mindennapokban használt technika, valamint a sátor eredeti kialakításának alapos átgondolása. A „low-tech”  kifejezést többnyire az egynyílású, egyszerű ventilátorokkal hűtött sátorra értjük,  míg a „high-tech” üvegházak már valóban üveggel körülvett, magas termesztőhelyiségek, melyek komoly klímaberendezést használnak a hűtésre, ezzel lehetővé téve a növények külső levegőtől való teljes elszigetelését. Ennek köszönhetően ezekbe az üvegházakba könnyedén vezethető szén-dioxid a termesztés elősegítésére. 

Az Estidamah 2018-ba végzett, kimondottan a paradicsomtermesztésre fókuszáló, kutatása szerint a hűtéshez és öntözéshez felhasznált víz mennyisége a low-tech sátrakban 88 liter/kg, míg a high-tech üvegházakban átlagosan 2,5 liter/kg volt. Ezzel szemben a low-tech esetben az áramfogyasztás mértéke  1.2 kWh/kg volt, míg a high-tech üvegháza esetében 12 kWh/kg. Ezek az adatok ugyan egy kijelölt növényfajtára vonatkozó kutatás eredményeként jöttek létre, már ebből is látszik, hogy a magas technológiai szint bevezetése természetesen magas költségekkel is jár, valamint az annak fenntartásához elengedhetetlen áramszükséglet is gyorsan megemelkedhet. 

Ahhoz, hogy gazdasági szempontból relevánssá váljon, a high-tech üvegház termelésének folyamatos, megbízható forgalmat kell biztosítania, vagy a tőkeigénye könnyen meghaladhatja az általa hozott potenciális hasznot. Ehhez elengedhetetlen egy már kialakult, visszatérő vevőkör, és persze a kiszámítható, egész évben elérhető minőségi termés. A már bevált holland módszer alapjai egy low-tech környezetbe is kiválóan integrálhatók. Ezek többek között a páratartalom és hőmérséklet hatékony kontrollálása, a biológiai növényvédelem megfelelő alkalmazása  kártevők ellen (Erről a témáról növényorvosunk cikkét itt olvashatod:

Kártevők elleni védekezés a korai időszaktól a termesztő berendezésekben), hatékony öntözési rendszer kialakítása, a vegyszerek alkalmazásának minimálisra csökkentése, valamint a szellőztetésre és hűtésre alkalmas „okos” ablak- vagy szellőzőrendszer kiépítése.

A jelenlegi víz-, és áramárak mellett pedig egy kisebb gazdaság számára tökéletesen gazdaságosak a low-tech megoldások, melyek a megfelelő és megfizethető technikai fejlesztés(ek) hozzáadásával hosszútávon is profitábilissá és kényelmessé teszik a növénytermesztést. Ilyen, a termesztés megszokott folyamatába egyszerűen behozható fejlesztési lehetőség a távvezérlésű rendszer betelepítése. A csapatunk által biztosított fóliavezérlési rendszerrel például bármikor, akár távvezérléssel, irányítható a sátorban a hőmérséklet, a páratartalom, de még a szellőzőnyílások is, és mindemellett automatizálhatóvá tehető a növénytermesztés megannyi ismétlődő lépése. 

A high-tech üvegházak megannyi előnye ellenére mindenképpen a gazdaság méretéhez javaslott szabni a sátor technológiai igényeit, és alaposan szükséges mérlegelni, hogy a gyakran horribilis költségek mellett mennyire érdemes emelni a sátor tech szintjén.