Az Uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ)

Az uniós minőségrendszerek feladata azon termékek elnevezését oltalmazni, amelyek minősége és hírneve szoros összefüggésben áll az előállítási helyükkel és a hagyományos előállítási móddal. Földrajzi jelzésnek ismerhető el egy termékelnevezés, ha ahhoz a konkrét helyhez kapcsolódik, ahol készül, ismertségük pedig szorosan összefügg az előállítás helyével. A származáson kívül azonban számos jelentést hordoznak a földrajzi árujelzők. A termék hagyományjellegét, a termelői közösséget és annak szaktudását, a termék speciális karakterét is meghatározzák. A földrajzi jelzések segítik a fogyasztók eligazodását a termékek széles kínálatában, megkülönböztetik a kiváló minőségű és megbízható, hagyományos eljárással készült termékeket, a termelőket pedig segítik az áru hatékonyabb piacra juttatásában, hozzáadott értéket hordoznak. Hitelesítik azt a magas minőségi szintet, amellyel kiemelkedik a többi termék közül. A földrajzi jelzések szellemi tulajdonnak minősülnek.

A földrajzi jelzéseket megkülönböztethetjük az alábbiak szerint:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés (élelmiszer és bor)

OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés (élelmiszer és bor)

FJ – földrajzi jelzés (szeszes italok és ízesített borok)

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) azon termékek rendelkezhetnek, melyek egy konkrét területen kerülnek előállításra, feldolgozásuk vagy elkészítésük minden egyes lépése egy helyhez kapcsolódik. Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) esetében feltétel, hogy a terméket részben egy adott régióban állítsák elő, dolgozzák fel vagy készítsék el. A földrajzi hely és a termék között tehát szoros kapcsolat van, azonban nem feltétel, hogy 100%-ban az adott helyen történjen az előállítás. A földrajzi jelzés (FJ) feltétele ugyanaz, mint az OFJ esetében, azonban ez a jelölés csak szeszes italokra és borokra vonatkozik.


A Délalföldi Kertészek Szövetkezete kezdeményezésére indult el a Szentes és környékén termesztett paprikafélék földrajzi árujelzővé nyilvánítása „Szentesi paprika” néven. Az étkezési paprika termelése sok évtizede meghatározó tevékenység a Dél-Alföldön. A korai, öntözött, intenzív zöldségtermesztést még a bolgárkertészek honosították meg a szentesi régióban a XIX. század végén. Eredetvédett termékként „Szentesi paprika” néven 2014. tavasza óta kerül értékesítésre, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé (OFJ) nyilvánította a „Szentesi paprika” termékelnevezést. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki. A „Szentesi paprika” termesztésének területe Csongrád megyében összefüggő területet alkotva helyezkedik el: Derekegyháza, Fábiánsebestyén, Felgyő, Mindszent, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár és Szentes települések közigazgatási határain belüli termőhelyek. A „Szentesi paprika” méltán vált a fogyasztók kedvencévé, hiszen a környék kedvező természeti adottságai – mint a magas napsütéses órák száma, a termőterület kiváló tápanyagtartalma, a kedvező öntözési lehetőségek és a termálvíz jelenléte, nem utolsó sorban a felhalmozódott szaktudás és tapasztalat – mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a „Szentesi paprika” ízletes és utánozhatatlan kiegészítője legyen a fogyasztók étkezéseinek, megfelelve az egészséges életmód minden követelményének. Vékony, roppanós héj, rendkívül zamatos íz, intenzív paprika illat ─ ezen fő fogyasztási-élvezeti értékekkel lehet legjobban jellemezni az eredetvédett zöldséget. Hagyomány és innováció egyszerre ötvöződik a „Szentesi paprikában” ─ törekszünk arra, hogy megőrizzük zöldségeink azon beltartalmi értékeit és ízvilágát, amit még a bolgárkertészek honosítottak meg a vidéken.
Külső jegyeiben és beltartalmi értékeiben, ízében, zamatosságában is megkülönböztethető előnyökkel rendelkezik a „Szentesi paprika” versenytársaival szemben. Emellett azonban számos hozzáadott értéket hordoz. A szigorú élelmiszerbiztonsági-rendszerek alkalmazása és a naprakész nyomonkövethetőség garantálni tudja, hogy a fogyasztó a termék megvásárlásával egy ellenőrzött és biztonságos termékhez jut.


A földrajzi eredetjelzés és más minőségjelzők szerepe azért fontos, mert egyre többen tudatosan keresik a védjegyeket, amelyek egyfajta biztosítékot jelentenek a magas minőségre.
A társadalomban bekövetkezett változások, a fogyasztói szokások megváltozása új megatrendeket keltett életre, így a fogyasztók elvárása is megváltozott, más tulajdonságokat keresnek egy termékben, mint amikor még csak szűkös választékban álltak rendelkezésre a javak. Ezért is fontos, hogy termékünk rendelkezzen olyan megkülönböztető előnnyel, amely fogyasztásösztönző hatású. Az egészségtudatosság és a környezetvédelem előtérbe kerülése kedvező hatással van a „Szentesi paprika” megítélésére, hiszen kedvező élettani hatásai miatt beleillik a táplálkozási trendek által diktált étrendbe. A biológiai védelemre alapozott termelés nem csak a termékek vegyszermentességét biztosítja, de a környezetterhelés is csökken. Mindezek fontos tényezők azon fogyasztói szegmens számára, akik vásárlási döntéseik során figyelembe veszik a termékek egészségre és környezetre való hatását. A tradíciókhoz, gyökerekhez való visszatérés igénye is egyre inkább előtérbe kerül ─ a magyar hagyományok és ételek értékelése, ami a tudatos, hazai termékeket preferáló fogyasztók számára fontos kritérium. Ennek az elvásárnak is megfelel a nagymúltú „Szentesi paprika”.

Forrás: Délalföldi Kertészek Szövetkezete – A Szentesi Paprika kiadvány

Balázs Máté

Növényorvos, szaktanácsadó

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás
Megosztás itt: linkedin
Megosztás
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: print
Nyomtatás

Legutóbbi cikkeink