Hogyan dönthetjük el, hogy melyik termesztőközeg lesz a legjobb választás a folyamatosan kiszámítható és ideális termesztéshez, hogy zöldégeink a legfinomabb ízeket, virágaink a legpompásabb színeket hozzák majd egész évben?

A választott termőközeget elsősorban annak kell meghatároznia, hogy mit szeretnénk termeszteni. A világ különböző részein a termőföld összetétele változó – más növények teremnek az erdőben, mások egy tengerpart közelében. A termesztőközeg elsődleges célja, hogy támaszt, alapot nyújtson a növénynek, de emellett víztartó, tápanyagellátó és oxigénvezető szerepe sem elhanyagolható. Ezek  tulajdonságokat a közeg összetétele határozza meg – nemcsak az, hogy miből áll, hanem az is, hogy az összetevői milyen elosztásban alkotják azt. A cél érdekében ezen alkotóelemek tulajdonságai közül elsősorban érdemes megvizsgálni víztartó és légáteresztő képességüket, valamint térfogatsűrűségüket.

Néhány sátorban és üvegházban földet használnak a termesztéshez – jó minőségű termőföldet azonban nem egyszerű találni, a minőségét fenntartani is nehéz, illetve pasztőrözni vagy gőzölni szükséges. A mai talaj nélküli közeg mixek elsődleges összetevője a tőzeg, főleg a Sphagnum tőzegmoha, magas víztartó kapacitása, megfelelő légtere, magas kationcsere-kapacitása miatt. Erős ellenállás jellemzi továbbá a rohadással szemben.

Steril szerves kiegészítő összevető lehet a fűrészpor, melynek egyik fő funkciója a szellőzés elősegítése, kiváló víztartó képességének köszönhetően gyorsítja a gyökeresedést és támogatja az egészéges növekedést is. A fűrészport érlelni vagy komposztálni szükséges a közeghez való hozzáadás előtt, hogy a fitotoxikus összetevőitől megváljunk. A fenyőrost előnyt élvez a keményfarosttal szemben magasabb ellenállóképessége miatt, kevesebb növényvédelmet igényel. Könnyű súlyának köszönhetően pedig a szállítása is gazdaságosabb. Fontos szempont, hogy akár helyben is megtermelhető fa alapanyagokból, megújuló erőforrás, így környezetbarát anyag.

Gyengébb minőségű talajok javítására kiváló anyag lehet még a szintén magas víztartó képességgel rendelkező kókuszrost, mely a kókuszdió termesztésének mellékterméke. A termés külsejét borító rostszálakat az utóbbi néhány évtizedben, mint talajt helyettesítő anyagot, gyökérközegként is hasznosítják.

Magyarországon a kőgyapot ez a legelterjedtebb talajt helyettesítő anyag. Minősége nagyban függ attól, hogy a feldolgozása során mennyi rost marad benne. Bár relatív alacsony mikrotápanyag szinttel rendelkezik, kálium- és foszfortartalma kiemelkedően magas, mely gyümölcsök és virágok termesztésében kiemelkedően fontos. A magas káliumszint elengedhetetlen például a rózsa vagy az eper növekedéséhez.

A perlit egy vulkáni kőzet, ami összetörve és felhevítve egy könnyű adalékanyaggá alakul át, meglehetősen alacsony víztartó-képességgel. Ezzel szemben viszont a hőkezelés hatására egy garantáltan csíramentes, steril anyagot kapunk, melyet a földbe keverve hasznos eleme lehet a gyökereztetésnek, növényszaporításnak. Kiváló talajlazító, magas levegőigényű növényeknél (pl. orchidea) így érdemes kb. 50 %-ban az ültetőtőzeghez keverni. 

Tipp: a megvásárolt közeget használd fel a gyártástól számított 6 hónapon belül! Általában műanyagzsákokba csomagolják őket, hogy nedvességüket megtartsák, de a túl sokáig tárolt anyagok idővel kiszáradnak, ami a termesztés során is okozhat problémákat.