A tápoldat töménységét és vezetőképességét a benne lévő ásványi anyagok adják. Tehát a víz oldott anyagai, a hozzáadott műtrágyák és a savak együttesen jelentik a töménységet. Az oldott anyagok a töménységgel arányosan vezetik az elektromosságot, melyet megfelelő műszerrel mérni tudunk. A gyakorlatban a mérések rendszerességén nagyon sok múlik. A vezetésből az oldatban lévő összes elem mennyiségére következtetünk. Az összetételt, hogy hasznos vagy káros elemek vannak az oldatban nem tudhatjuk, ehhez laboratóriumi vizsgálat szükséges. Amennyiben megvan a laboratóriumi vízvizsgálat eredményünk, meg tudjuk tervezni a tápoldat töménységét. A törzsoldat koncentrációja magas ezért annak vezetőképességét a tápoldatozásnál használt műszerekkel nem tudjuk megmérni, így a törzsoldatot nem ellenőrizhetjük, legfeljebb csak hígítással.

A tápoldat töménysége a műtrágya típusoktól függően eltérő vezetőképességet jelenthet. A tápanyagfelvétel szempontjából pedig a vezetőképesség a meghatározó. Ezért adják meg a receptekhez, szaktanácsokhoz a tápoldat összetétele mellett a vezetőképességet is. Általában akkor legjobb a tápanyagfelvétel, ha talajon a tápoldat vezetőképessége 1,5-2,5 EC között van. Talaj nélküli termesztésnél zöldségfélék esetében az inaktív közegeken 1,5-3,5 (4,5) EC között kell, hogy legyen az elektromos vezetőképesség. Természetesen ez növénykultúránként eltérő.

A tápoldat töménysége is fontos, mert a tápanyagfelvételhez csak adott koncentráció kedvező, másrészt a töménység is hatással van a növényre, a vegetatív-generatív egyensúly alakulására.
A töménységet a bevitt tápelemek összes mennyisége adja, tehát az a műtrágya összetételétől függ. Talajon nagyobbak a töménység határértékei.

A fiatal növények érzékenyebbek. Palántanevelésben azonban magasabb töménységet is használunk azért, hogy erősebb, zömökebb, jól fejlett növényeket kapjunk. A vegetatív jellegű növényeket szintén magasabb töménységű tápoldattal, a túlzottan generatív növényeket pedig alacsonyabb töménységű tápoldattal kezeljük, hogy a vegetatív-generatív egyensúly helyreálljon, fennmaradjon.
A környezeti tényezőkhöz is alkalmazkodni kell a tápoldat töménységével. Hűvös, fényszegény időben kisebb adagú öntözésre, és magasabb töménységű tápoldatra van szükség. Erős besugárzáskor, magas hőmérsékleten kisebb töménységet kell alkalmazni a vegetáció, a növekedési ütem megtartása érdekében. Természetesen nagyobb tápoldat mennyiségre van szükség a nagyobb tápanyag és vízigény kielégítéséhez.
A hidrokultúrás termesztésben a töménység nagyon szűk keretek között mozog, mivel a tápoldat a gyökérzettel közvetlenül érintkezik.