A növények egyedfejlődését, növekedését a sejtjeikben termelődő szabályozó vegyületek, a hormonok befolyásolják. Hatásuk általában együtt vagy egymástól függetlenül befolyásolhatják a növények növekedését. Vannak köztük olyanok, amelyek serkentik a növekedést (auxin, gibberellinek, citokininek) és olyanok is, amelyek gátolják (abszcizinsav).

Gondoltad volna, hogy már láttad az auxint működés közben,- igaz nem a molekulát- de, hogy mit történik a növényeddel a hatásmechanizmusa alatt? Elmélkedtél már arról, hogy a növény hogyan hajlik a napfény felé? Az auxin növényi hormon, amely szabályozza a növekedést, különösen azáltal, hogy serkenti a sejtek megnyúlását a szárban. A hajtáscsúcsban termelődik és az edénynyalábokon keresztül jut el a növény többi részébe. Ami érdekesség, hogy az auxin egy irányba szállítódik a csúcstól a gyökérzetig, lefelé. Ez az egyetlen növényi hormon, amely képes erre. Ebből kifolyólag az auxin koncentrációja a növény tetején a legmagasabb és csökken, ahogy közeledünk a gyökérzethez. Az auxin fényérzékeny, ezért annak hatására megváltozik és hatástalanná válik. Ebből adódóan, ha egy oldalról megvilágított a növény, akkor az árnyékos oldalon erőteljesebb a sejtek megnyúlása. Ennek következtében a hajtás a fény felé fordul.

A gibberellin hasonló hatásokat vált ki a növényekben, mint az auxin, de ez egy nagyon eltérő hormon. A gibberellinek fontos szerepet játszanak a növények számos fejlődési szakaszában, hatásukra a szárakat meghosszabbítják.  A gibberellinek elősegítik a szár megnyúlását a nóduszok között. A nódusz az a hely a száron, ahonnan a levelek vagy elágazások erednek. A gibberellin hiányát a legkönnyebben a törpe növésű növényeknél lehet észrevenni. Hiányukban a növény alacsony termetű, törpenövésű lesz.

A citokininek részt vesznek a sejtosztódásban és az új növényi szervek, például gyökér vagy hajtás létrehozásában. A citokininek a gyökerek legvégén termelődnek, és felfelé haladnak. Ha egy növényi rész megsérül, a sebzett felület környékén nagy mennyiségben jelennek meg a citokininek és auxinok és a sérült rész regenerálódik. 

Az abszicizinsav a növekedést gátló növényi hormon. Az abszcizinsav hatását a növekedést serkentő hormonokkal és a környezeti tényezőkkel kölcsönhatásban fejti ki. A nálunk honos fák rügyeiben ősszel a nappalok megrövidülése miatt csökken a gibberellinek mennyisége, viszont nő az abszcizinsavé. Ennek hatására a rügyek nyugalmi állapotba kerülnek. Tél végére az abszcizinsav lebomlik, a megvilágítás erősödésével pedig lassan növekedik a gibberellin mennyisége. 

Nagyon ritkán gondolkodunk ilyen mélységben a növényeinkről, de sok izgalmat és érdekességet rejtenek.