A növényeknek, mint élőlényeknek, különböző tápanyagokra van szükségük. Számukra a Nitrogén (N), a Foszfor (P) és a Kálium (K) olyan fontosak, mint az ember számára a C- és D-vitamin. Ennek a három elemnek az optimális mennyiségben és a növény számára harmonikus arányban annyira fontos a jelenléte, hogy egyidejűleg, NPK-ként szokás őket emlegetni.
Hiánybetegségek rabságában
Ha a növény nem kapja meg a számára optimális mennyiségű NPK-t, és az elemek nem úgy aránylanak egymáshoz, ami az adott növény számára éppen pontosan megfelelő, akkor hiánybetegség lép fel, amit a növény egyrészt jelez a levélzetén keresztül, másrészt közvetlenül fenyegetetté válik ez által a terméshozam is.
Egy hobbikertész számára a nem optimális NPK aránnyal való foglalatoskodás nem tartozik a napi tennivalók közé, de egy növénytermesztő gazda esetében az NPK szinttel és aránnyal való foglalkozás a napi rutin része kell, hogy legyen.
Mi a nitrogénhiány tünete?
Általában a levelek sárgulása jelzi azt, hogy a növénynek több nitrogénre van szüksége, mert felélte a talajban lévő mennyiséget.
A nitrogén hiány esetében a növények növekedésükben visszamaradhatnak.
Hogyan jelenik meg a foszforhiány?
A növények a foszforhiányt általában sötétzöldes és vörösesbarnás – bronzos – elszíneződéssel jelzik.
A foszfor a termésképzés idején jelentős tápanyag a növény számára.
Mivel jelzi a növény a káliumhiányt?
A káliumhiány tipikus tünete a levelek enyhe pöndörödése, széleken barnulás-sárgulás-száradás, míg a levélerezet mellett megmarad a levél zöld színe.
A kálium nem csupán a termés mennyiségét befolyásoló tápelem, hanem a termésbiztonságot is fokozza.
Hogyan védekezhetünk az NPK hiány ellen?
Két nagyon egyszerű módon:
- Komposzttal
- Műtrágyázással
A nehézséget alapvetően a mennyiség és az arány eltalálása jelenti, ugyanis a régen alkalmazott “Jól megszórom műtrágyával, aztán majd lesz valami!” elv már igencsak elavult, nem beszélve arról, hogy műtrágyázni talán már nem is menő.
Ahogy már a blogunkon is szó esett róla, a komposztálás adhatja meg a gazdálkodóknak a saját gazdaságban a megfelelő NPK arány folyamatos biztosítását akkor is, ha sok féle növénnyel dolgoznak. Pont ez az üdvös is, hiszen így a komposzt is “sokszínű” lehet.
A komposzt azért is előnyösebb, mert vele nagyon nehéz túladagolni a nitrogént, foszfort, káliumot, hiszen a komposzt a természetes körforgás szerves része, és azon túl, hogy feldúsítja a termőtalajt, azon túl a textúráját is optimálissá teszi a gyökérzet számára. Arra, hogy a gyakorlatilag halott, kizsákmányolt talajt műtrágyával tesszük majd termőképessé, arra gondolni sem szabad!
Mérés nélkül vakon repülünk
A modern technológiáknak hála ma már nem kell nekünk kinyitogatnunk a fóliánkat, mert létezik fóliavezérlés, ami ezt megoldja helyettünk.
De más modern megoldások is a rendelkezésünkre állnak: komplex mérőműszerekkel rendszeresen monitorozhatjuk a talajunk NPK mennyiségét és arányát, és így csak azt kell pótolnunk, amit szükséges.
Mérésekkel már a leveleken megjelenő tünetek előtt észlelhetjük a hiányállapotokat.
A rendszeresség hatalmas versenyelőnyt jelent: a legalább heti egyszeri NPK mérés azt eredményezi, hogy a nap minden órájában biztosak lehetünk abban, hogy minden a legnagyobb rendben zajlik, növényeink megkapják a számukra szükséges tápanyagot, és ezzel ki is pipáltuk az egyik legkérdőjelesebb területet.
Mérések nélkül csak vakon repülünk és hasraütésszerűen dolgozunk, ami azért baj, mert az által a terméshozam is hasraütésszerű lesz.
