A komposztálás újra trendi?

A komposztálás a közelmúltban szerencsére újra felkapott fogalommá és tevékenységgé vált. A komposztálás a köztudatban “zöldhulladékként” emlegetett, növényi (és állati) eredetű, biológiailag lebomló anyagok összegyűjtését és ezek együttes rothasztását szolgáló folyamat.

A komposztálás folyamata

A növényi és állati eredetű, lebomló anyagok korhadás közben átalakulnak, amiket majd természetesen trágyaként, illetve talajminőséget javító adalékként lehet felhasználni. Különböző, hasznos ásványi elemek és gázok is kiválnak a korhadó részekből, amiket aztán később a növények majd újra tudnak hasznosítani. A bomlási folyamat végén a komposztált részek gyakorlatilag termőfölddé, vagy a termőföld termékenységét nagyban javító humusszá válnak. 

A komposzt tehát maga a termékeny föld szinonimája is.

A komposztálás módjai

A komposztálásnak van a háztáji és a nagyüzemi módja, mi most a háztáji komposztálásról értekezünk, aminek egy gazdálkodó szempontjából igazából annyi a lényege, hogy a gazdaságban történik maga a komposztálás és nem egy “zöldhulladékot” feldolgozó, ipari területen. A helytől függetlenül a háztáji komposztálás is lehet viszonylag nagy volumenű.

Egyszerű komposztot készíthetünk olyan anyagokból, amelyek könnyen lebomlanak. Ide számolhatjuk a növényevő, kérődző állatok trágyáját, a konyhai hulladékot, gyümölcs- és zöldséghulladékot, takarmánynövények levelét és szárát, de akár a gazdálkodásban gyomnövénynek nevezett gyógyhatású, még fel nem magzott fűféléket, „gazokat” is. 

Kombinált komposztnak nevezzük a gyorsan lebomló részeken túl még egyéb, lassan rothadó anyagokat is tartalmazó komposztot. A kombinált komposzt gallyakat, nehezen bomló növényi részeket és olykor gyapjút is tartalmaz. A kombinált komposztba azok a nehezen lebomló alkotórészek kerülnek, amik a leggyorsabban is csak 1-2 év alatt bomlanak le. Ezeknek az az előnyük, hogy nem pont ugyanolyan ásványi anyagok különülnek el belőlük, mint például a lágyszárú növényekből, így még értékesebbek tudnak lenni hosszú távon a termőföld számára. Egyidejűleg több, különböző összetételű és fázisú komposztunk is lehet. 

A komposzt és a komposztálás előnye

A komposztálás folyamata, ha a végeredménytől előnyeitől el is tekintünk – miszerint termékenyebb lesz a talaj –, már önmagában egy felelős hozzáállás a gazdálkodók részéről, hiszen megszűnik a zöld hulladék fogalma. 

  • Valami vagy fogyasztható, 
  • vagy valami készíthető belőle, 
  • vagy mehet a komposztba, hogy aztán azt visszaforgassuk az anyatermészetnek. 

Nincs negyedik út, így leegyszerűsödik és fenntarthatóbbá válik a gazdálkodás is.

A komposztálás alapvetően nem áll másból, mint a komposztálható anyagok egy kupacba gyűjtéséből, olykor átforgatásából, néha meglocsolásából, és aztán a földbe forgatásából. Hogy ezt milyen kivitelben, volumenben és céllal csináljuk, az egyénileg eltérő lehet, és kreatívan is megoldhatjuk a feladatot. A komposztált részek újrahasznosítása a gazdálkodásban a szimbiózist szolgálja, ami egy előremutató szemlélet a gazdálkodásban és termesztésben. 

Ugyanakkor, akik az adatokat szeretik, azok számára is beszédes a komposzt előnye:

1.) Egyrészt meg lehet vele spórolni a hulladékgazdálkodás költségeit.

2.) Meg lehet vele spórolni a műtrágyát és költségeit.

3.) A komposzt alkalmazása megnöveli a terméshozamot, mivel termékenyebbé teszi a talajt.

Mi komposztálható?

Bármi, ami le tud bomlani. Attól érdemes óvakodni, hogy állati zsír és fehérje kerüljön a komposztra, tehát a maradék ételt nem érdemes a komposztban felhasználni, de egyébként minden más növényrészt és a nem kizárólag húsevő állatok trágyáját is érdemes beleforgatni. Kávézacc, teafű, fűrészpor és fahamu is mehet a komposztba.

Minél több nehezen bomló növényt tudunk belekeverni a komposztba, annál jobb lesz a nitrogéntermelés képessége, bár ezek lassítják is a bomlást, ahogy fentebb már írtuk a kombinált komposztnál. Mindezek alkalmazása csak annyit jelent, hogy érdemes ősztől-tavaszig és tavasztól-őszig tartó időszakokban gondolkodni, mert ez hosszabb időtartamot fed le.

A komposzt helyigénye mindössze néhány négyzetméternyi, amennyiben sok komposztálható anyag termelődik a gazdaságunkban. Egy kiskertnek elég általában egy 50-60 literes komposztláda is. 

A komposztálás bármikor elkezdhető, akár már csak annyival is, hogy összegyűjtjük a lehullott leveleket egy kupacba és aztán nem kezdünk velük semmit, csak hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát. 

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás
Megosztás
Email
Nyomtatás

Legutóbbi cikkeink