A talaj nélküli termesztési módokat a tápoldat felhasználási rendszerük alapján két csoportba oszthatjuk.

Megkülönböztetünk nyílt és zárt rendszert.
A nyílt rendszerű termesztési módra az a jellemző, hogy a kiadagolt tápoldat egy részét úgymond feleslegesen juttatjuk ki. A növény számára elegendő tápoldatos vizet felveszi a nem szükséges része pedig elfolyik. Ezt az elfolyó tápoldatot közvetlenül a termesztőberendezés talaja nyeli el, vagy egy úgynevezett dréncsatornában gyűjtik, ami a későbbiekben szántóföldi trágyázásra még felhasználható. Ez a módszer környezetvédelmi szempontból elég káros, ezért törekedni kell a zárt rendszer kialakításához, amelyet a modern termesztőberendezések képviselnek.

A zárt rendszerű termesztési módnál az elfolyó felesleges tápoldatot nem engedik elfolyni, helyette összegyűjtik, így nem szennyezi a környezetet. Az összegyűjtött tápoldatot a megfelelő fertőtlenítési eljárás után újra hasznosítják. Az eljárás során elpusztítják a nem kívánatos kórokozókat, kártevőket és biztonsággal felhasználható a tápoldat. A gyökéren keresztül terjedő fertőző betegségeket kell ezzel a fertőtlenítéssel megszüntetni.

A fertőtlenítésnek több módja is lehet:

• hővel, azaz az oldatot felmelegítik, pasztörizálják, és így pusztítják el a kórokozókat és a kártevőket.
• UV-sugárzás segítségével
• mikroszűréssel: a zárt rendszerű termesztésnek az újra használt tápoldat fertőtlenítésén kívül elengedhetetlen feltétele a jó vízminőség. Ha ugyanis a rendelkezésre álló víz minősége nem jó, azaz káros anyagokat tartalmaz, azok feldúsulhatnak.

Ebből kifolyólag a víztisztító berendezések elengedhetetlenek ilyen körülmények között a megfelelő minőség elérése érdekében.

A tápoldat felhasználási rendszereket további csoportokba is oszthatjuk:

• Hidropónia: vízalapú rendszer, amelyben a növények gyökerei közvetlenül a tápoldatban élnek.
• Aeropónia: levegő alapú rendszer, amelyben a növények gyökerei a tápoldatból származó párában élnek.
• Terrakultúra: föld alapú rendszer, ahol a növények a földben nőnek, a tápoldat pedig a föld felületén vagy a növények gyökerei között jut el.
• Aquaponika: egy együttműködő rendszer, amely kombinálja a hidropóniát és az akvakultúrát, hogy lehetővé tegye a halak és a növények együttélését.

Az összes rendszer célja, hogy a növényeknek a lehető legjobb környezetet biztosítsák a fejlődéshez és a termékenységhez.