Miért jobb a termés a fóliasátorban?

Azt sokan tudják, hogy fóliasátorban nagyobb, gazdagabb, dúsabb a termés, de számok nem mindig forognak a köztudatban. Érdemes tudni, hogy a fóliás termesztés termelési értéke, terméshozama az 6-8-szorosa is lehet a szabadföldi termesztésnek.


Mi ennek az oka? Miért jobb a termés a fóliasátorban? Több összetevője is van ennek a lenyűgöző eredménynek, ezeket szedtük most össze.


A megnövekedett termesztési időszak
Kitolható, időben kétszeresére-háromszorosára növelhető a termesztési időszak. Ez az adat önmagában beszédes lehet, hiszen, ha háromszoros ideig tudunk termeszteni, akkor egyszerű matekkal kijön, hogy ha minden más is stimmel, akkor legalább háromszoros termény hozammal máris számolhatunk a szabadföldi termesztéshez képest.


Fagykárok elkerülése
Tavasszal a késői fagyokat, a kitolódó télvégi időjárást, ősszel a korai fagyok hatását lehet elkerülni már az egyszerű fóliasátorral is, körülbelül -4-5 fokig. Tehát a talajmenti fagyokon túli hidegek ellen is véd a fóliasátor. Fűtési rendszerrel a hirtelen jött nagyobb mínuszok is kivédhetőek, míg szabadföldön erre gyakorlatilag esély sincs. Általában a magnevelő, hajtató üvegházakban és fóliákban szoktak állandó fűtési rendszert kiépíteni, de hőlégfúvós mobil rendszerrel (hősugárzó) a kiültetett palántás fóliasátort is fel lehet fűteni alkalomadtán.


Az elemek okozta károk elkerülése
A szél folyamatos ártalmainak elkerülése: sem a növényt nem károsítja, sem a termőtalajt nem szárítja a szél, és itt lehet gondolni az állandó, enyhe szélre és a viharokkal érkező széllökésekre is.
A napfény pusztító erejének enyhítése: a fólián belül és kívül is lehet alkalmazni enyhe árnyékoló megoldásokat, amik megszűrik a brutálisan erős UV-sugarakat, ugyanakkor átengedik azokat a fénytartományokat, amik a növények számára elengedhetetlenek. A fólia anyaga is szűri a fényt – például az alacsony hullámhosszú infravörös fényt –, de nem szűri az ultraibolya fényt. Fontos, hogy a hasznos UV sugarak át legyenek engedve, hiszen ezek gombás és bakteriális növénybetegségek ellen is védhetnek. A fóliasátorban a levegőben lévő pára és a fóliára lecsapódott pára is képes védeni a napsugaraktól, tehát fokozott UV-sugárzás esetén az öntözés is fontosabbá válik.


A jégverés minden gazdálkodó rémálma. Ettől a fóliasátrak sincsenek teljes egészében védve – bár plusz, a napfény elleni műanyag hálós borítással akár még a jégverés ellen is fokozottabb mechanikai védelmet lehet biztosítani – de a növények jóval védettebbek egy hatalmas lezúduló jégvihar esetén, mint a szabadföldön.

A viharok okozta károk szerencsére ritkák, de a napfény folyamatos égető hatása állandó problémákat tud okozni.


Páratartalom és kisebb öntözési igény
A magas páratartalom abszolút kedvező a termesztett növények számára, hiszen a fóliasátorban megmaradó meleg és a pára optimális kombinációja gyakorlatilag az élet burjánzásának szimbóluma. A levegőben lévő pára szó szerint üvegházhatást hoz létre, ami tartós, visszatartott, állandó, biztonságos meleget jelent. A fagykárok ellen is a meleg pára véd meg igazából, tehát fagyveszély esetén például megelőző öntözést kell végezni, de ahogy fentebb láthattuk, az UV-sugárzás ellen is tud a pára védeni. Tehát a pára kulcsfontosságú a fóliás termesztésben, és nemcsak a technológiából eredő esetleges mellékhatás, ahogy a laikusok gondolják.


Öntözés
A fóliasátorban is kell öntözni, de lényegesen kevesebbet, mint szabadföldi termesztés esetén. Fóliasátorban a már kiültetett palánták esetében kedvelt öntözési mód az árasztás, ezt néhány naponta elvégezve elegendő nedvesség-muníciót kapnak a növények és maga a fóliasátor is, a megfelelő mikroklíma megteremtéséhez.


Összességében tehát láthatjuk, hogy nemcsak az időbeli kitolódottság számít, hanem magának a fóliasátornak a működési elve is nagyon sok plusz növényigényt elégít ki. Így az a 6-8-szoros hozam az tényleg egy elvárható, kalkulálható eredmény.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás Facebookon
Megosztás itt: linkedin
Megosztás LinkedInen