Hogy vészeljük át az aszályos időszakot?

“Magyarországot történelmi léptékű aszály sújtja.” – kezdődik az Agrárminisztérium egyik Facebook posztja. A minisztérium felhívja a figyelmet, hogy az aszály miatti terménycsökkenés esetén milyen szabályoknak kell megfelelniük a szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesüléshez.

De mit is nevezünk aszálynak?

Az aszály egy olyan időszak, amikor nagyon kevés csapadék esik, vagy ha a csapadék egészében véve el is éri a megszokott mennyiséget, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő. Ez miatt a növény fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, és a növény pusztulásához vezethet.

A súlyos klímaváltozás miatt Magyarországon is évek óta érzékelhető, hogy jelentősen lecsökkent az átlagos csapadékmennyiség. Ezáltal gyakoribbak lettek az aszályos időszakok.

Az aszály mértékét az ún. “aszályossági index”-szel jellemzik:

  • mérsékelt aszály – 5-6,
  • közepes aszály – 6-7,
  • súlyos aszály – 7-8,
  • rendkívül súlyos aszály esetén meghaladja a 8-at.

Hogyan védekezzünk?

Országos szinten próbálnak a térségek egymásnak is segíteni vízátvezetési lehetőségekkel és vízvisszatartással. Ezeket vízátvezető csatornákkal, tározókkal, vízlépcsőkkel próbálják megoldani.

Az egyik leghatékonyabb módszerként a talajjavítást javasolják. Ez a mélylazítást és a víztárolását és annak megfelelő időben való felhasználását jelenti. A mélylazítás pedig segít abban, hogy a víz le tudjon szivárogni a mélyebb rétegekbe, hosszabb ideig tartva a föld nedvességét.

A Fóliavezérlés csapata is elkötelezett híve annak, hogy fontos odafigyelnünk a klímaváltozásra és próbáljuk ökológiai lábnyomunkat is csökkenteni.

A magyar gazdák ezekben az időkben nagy stressznek vannak kitéve, nem tudják, mi lesz az éves terméssel ezzel együtt megélhetésükkel. A jelenlegi aszályos körülmény nem könnyíti meg a szabadföldes gazdálkodást. A fólia- és üvegházas gazdák annyiban előnyre tesznek szert, hogy ők tudják szabályozni a hő- és páratartalmat, illetve irányított öntözőrendszerük segíti őket azzal, hogy a növény tényleg akkor kapjon vizet, ha szüksége van rá.

A Fóliavezérlés csapata kifejlesztett egy olyan vezeték nélküli szenzor hálózatot, mellyel könnyedén meghatározhatjuk a levél-, és a talajnedvességét is. A két szenzor abban segít akár fóliában, akár szabadföldön, hogy tudjuk pontosan mikor és mennyit kell öntözni. A növény így jelezni tudja, hogy szüksége van vízre.

Az állomáshoz csatlakoztatni lehet még ec-, ph-, fényerősség- (lux), hőmérséklet-, nátrium-, foszfor-, kálium-, páratartalom-, besugárzás mérőt.

Nem szabad hagyni, hogy növényeink stresszeljék magukat a nedvesség hiánya miatt, mert a termést nem neveli meg, lepotyogtatja vagy vegetál. A rengeteg befektetett munka vész így kárba. A szenzorhálózat által gyűjtött adatok alapján kommunikálni tudunk növényeinkkel. 

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás Facebookon
Megosztás itt: linkedin
Megosztás LinkedInen