Ide sorolható a metszés, kacsozás, tetejezés, levelezés, termésritkítás, érésgyorsítás. Nézzük, mit is takarnak ezek a fogalmak.
A metszés az, amelyet leginkább a paprikaféléknél, uborkánál, paradicsomnál, dinnyénél alkalmaznak hajtatásban. Cél, az optimális termőfelület kialakítása. Emellett a vegetatív-generatív egyensúly fenntartása, úgy próbáljuk a növény növekedését, lombfejlődését szabályozni, hogy a lehető legtöbb termést adja. Továbbá, túlterhelés esetén az elaprózódott bogyók megakadályozása, azaz a termésmennyiség mellet a minőséget is tudjuk szabályozni.
A paradicsomnál alkalmazzák a fürtmetszést, hogy egyenletes nagyságú bogyók fejlődjenek és ne legyen elaprózódás a fürtök végén. A metszés módja eltérő a különböző növényeknél. Metszés közben érdemes az eszközöket fertőtleníteni, ugyanis sebzést okozunk, ahol a kórokozók, vírusok könnyebben bejuthatnak a növénybe.

A kacsozás, vagyis az oldalhajtások eltávolítása a legtöbb hajtatott növénynél fontos, gyakran alkalmazott növekedésszabályozási technika. Számos célja van a termőfelület kialakításán túl, a vegetatív-generatív egyensúly létrehozása, a termésminőség javítása, levegősebb, jól átszellőző növényállomány kialakítása. A reggeli, illetve a délelőtti órákban érdemesebb ezt a munkafolyamatot végezni, ugyanis könnyebben pattannak és kisebb a sérülési felület. Munkaeszközt ne használjunk, kézzel távolítsuk el a kacsokat, a fertőzések terjesztésének megakadályozása miatt.
A tetejezés elsődlegesen a paradicsomnál alkalmazott fitotechnikai folyamat, amelynek során a növény hajtásvégét eltávolítjuk. Célja az utolsó termések érésének meggyorsítása. A tetejezést a hajtatási idény végén alkalmazzák.
A levelezést elsősorban a paradicsomnál, de kisebb mértékben az uborkánál, dinnyénél és a támrendszer mellett nevelt paprikánál is alkalmazzák. Célja az alsó, idősebb, gyakran beteg, funkcióképtelen levelek eltávolításával a gombás, baktériumos betegségek és a kártevők elterjedésének megakadályozása, a permetezés hatékonyságának növelése, az érés gyorsítása, a szedési és ápolási munkák megkönnyítése. A levelezés kézzel történik, a fertőző betegségek terjesztése miatt segédeszközöket nem tanácsos használni. Ezt a munkafolyamatot is a reggeli órákban végezzük, amikor könnyebben lepattan a levélnyél a szárról. Figyeljünk rá, hogy mindig maradjon elegendő lombfelület!
Termésritkítást paprikánál, uborkánál végzünk, ahol a termésminőség javítása érdekében gyakran szükség van a termésritkításra. Többnyire két esetben alkalmazzák a terméseltávolítást.
A tenyészidőszak kezdetén és a termésérés időszakában. Korai ültetéseknél, különösen fényszegény körülmények között, a tenyészidő elején fennáll annak a veszélye, hogy a termés visszatartja a növényt növekedésében, nem képes nagyobb lombfelület kialakítására. Később, a szedések idején is előfordulhat túlterhelés, ami bogyóelaprózódáshoz, esetleg a lombnövekedés leállásához vezet. A termésritkítás túl azon, hogy igen kézimunkaigényes munkafolyamat, nagy energiaveszteséggel is jár a növény számára.
Az érésgyorsítást szinte kizárólag a paradicsomnál alkalmazták vegyszeresen, az etefon hatóanyagú készítmények felhasználásával. Hatásukra a bogyók színesedése felgyorsult, ami néhány nappal korábbi szedést tett lehetővé. Többnyire a tenyészidő végén alkalmazták. Manapság inkább minőségrontó hatása van, egyenetlen lesz a színeződés, ízetlen termések lesznek, így nem alkalmazzák.