A fás szárú növények termesztésekor ritkán jut eszünkbe az, hogy fóliasátorban vagy üvegházban oldjuk meg ezt a feladatot, mert ha fatermesztésről van szó, inkább ugranak be lelki szemeink elé a több hektáros faültetvények, amiken éppen sarjadnak a magoncok, mintsem az ehhez képest biztosan kisebb léptékű fóliasátrak. Pedig a fa termesztése fóliasátor alatt sem egy elvetendő ötlet, ha tudjuk, hogy mit akarunk és miért!

A fóliasátor előnyei a fatermesztésben

A fóliasátornak tagadhatatlan előnyei vannak a növénytermesztésben:

• a szimpla, fűtetlen fóliasátor segítségével is kitolható a termesztési időszak: tavasszal korábban kezdhetjük, ősszel később fejezzük be az adott szezont,
• a fűtött, duplafalú fóliasátrak esetében a téli időszakban foglalkozhatunk hajtatással,
• úgy egyébként a terméshozamot biztosan megtöbbszörözi a fóliasátor,
• a fólia védi a növényeket a durva időjárás változásoktól, 
• a fóliában lévő magas páratartalom véd a kiszáradástól de a túlzott napfénytől is,
• és még sorolhatnánk a tagadhatatlan előnyöket.

Fatermesztés fóliasátorban? Igen!

Ahhoz, hogy majdan egy fa erős és nagy legyen, mindenképp szabadföldbe kell majd átkerülnie. De nagyon nem mindegy, hogy a kezdeti, legsérülékenyebb időszakát – első egy-két évét – milyen körülmények között tölti. Éppen ezért érdemes fóliasátorban kezdeni egy fa termesztését.

Milyen fát érdemes fóliasátorban termeszteni?

Nagyon fontos tisztázni, hogy milyen fát és milyen célból akarunk fóliasátorban termeszteni. Erdészeti jellegű fákkal nem biztos, hogy érdemes fóliasátorban bíbelődni, de különlegesebb, egzotikusabb fafajokkal való kísérletezéshez, ezek nemesítéséhez, honosításához, vagy épp a kertészeti csodák tömeges neveléséhez, de a gyümölcsfák nevelgetéséhez is érdemes a fóliasátras kezdeti években gondolkodni!

Fatermesztés magról

A termesztési folyamat a kívánt magok kiválasztásával és termesztő közegbe, például talajba, mulcsba, tőzegbe való ültetésével kezdődik. Ahogy a magoncok növekednek, úgy kell a rendszeres öntözésre és a megfelelő gyökérfejlődésre nagy figyelmet biztosítani. Amint a csemete gyors növekedésnek indul, fontos, hogy valamilyen támasztékkal, karókkal, hálóval biztosítsuk a stabilitását. Szükség lehet rendszeres metszegetsére is, hiszen ez elősegíti az egyenletesebb fejlődést és segít elnyomni az esetlegesen kialakuló nemkívánatos tulajdonságokat. A legtöbb türelem és idő a magról való neveléshez kell. 

Fatermesztés dugványozással

Nagyon sok fa és cserje esetében járható út a dugványozás is. Ez a korábban magról nevelt fácskáinknál is egy alternatív továbbszaporítási móddá válhat, így ilyenkor már nem a nulláról indulunk egy-egy jól bevált fafajta csemetéjével.

Fatermesztés oltással

A fatermesztés rendkívül hatékony és remekül szabályozható módja az oltás/oltványozás. Ilyenkor egy eredetileg stabil és gyorsan növő gyökérzettel és törzzsel rendelkező, ellenálló fajba oltjuk be a végül majd termeszteni kívánt fánk növendék hajtását. A korábban már rutinszerűen magról és dugványozással nevelt fáinkat később beolthatjuk más fafajtába, így már megsokszorozhatjuk a hatékonyságunkat.

Fatermesztés gyökérről hajtatással

Mindezeken túl a gyökérről hajtott új sarjakat is tovább lehet hasznosítani természetesen, a fajnak megfelelően. (Hiszen nem minden fa hajt a gyökérzetről olyan előszeretettel, mint gondolnánk.)

És hogy mit ad ehhez hozzá a fóliasátor? 

• A védett környezetet,
• a kiszámítható mikroklímát,
• a talaj stabilizálhatóbb nedvességtartalmát,
• a növekedési időszak kiterjesztését,
• a magoncok és csemeték “előállításának” üzemszerű környezetét.

Érdemes olyan fafajtákban gondolkodni, amiknek van piacuk: gyümölcsfákra és kertészeti árura egészen biztosan mindig igény lesz, de a szőlő fajtákkal való fóliasátras foglalatosság is kifizetődő lehet.