A talaj nélküli termesztés első lépése

Érdemes végig gondolnunk, hogyha a talaj nélküli termesztésre adjuk a fejünket, akkor honnan nyerhetünk vizet a tápoldat készítéséhez. A vizeket eredetük alapján négy fő csoportba sorolhatjuk, így megkülönböztetünk felszíni vizet, kútvizet, vezetékes vizet, esővizet. Fontos talaj nélküli termesztésnél a vizek fizikai és kémiai tulajdonsága és a víz minősége.


Mielőtt áttérünk talaj nélküli termesztésre az első lépés, hogy meg kell vizsgáltatni, hogy van-e megfelelő minőségű vizünk. A termesztés során a legnagyobb mennyiségű anyag, amivel számolnunk kell az a víz. Ezért ez az alapja a sikeres termesztésnek is. Hogy miért szükséges a jó minőségű víz? Nagyon egyszerű rá a válasz.


A leggyakrabban alkalmazott csepegtető öntözőrendszer eltömődésének veszélye fokozódik a víz minőségének romlásával. Egyes fontos tápelemek kicsapódhatnak és így felvehetetlenné válhatnak a növények számára. A víz összetétele befolyásolja a gyökérközeg EC- és pH-értékét.
A tápoldat készítéséhez használt víz minőségét fizikai és kémiai, valamint az élő tényezők befolyásolják. Ha a növény lankad foltokban a termesztőberendezésben, akkor többnyire fizikai tényezőkre kell gondolni. Ha a csepegtetőtest eltömődött, egyenetlen lesz a víz eloszlása.


Nagyon fontos a felhasznált víz pH-értéke. A magas 7-es pH feletti, növeli a kicsapódás mértékét, ami a növénynél relatív tápanyaghiányt idéz elő, és jelentősen növeli a csepegtetőtestek eldugulását is.
A termesztő szempontjából igen fontos, hogy a tápoldat készítéséhez használt víznek mennyi a sótartalma. Ezt leggyakrabban az össz sótartalom mérésével állapítják meg először. A talaj nélküli hajtatáshoz azok a vizek a legalkalmasabbak, amelyek vezetőképessége maximum 0,5 mS/cm. Ez nem elegendő önmagában, nagyon fontos tudni, hogy ez milyen vegyületekből adódik. Vannak vegyületek, amelyek a növény számára hasznosak. A vegyületek egy része viszont káros, sőt egyenesen mérgező lehet a zöldségnövények számára.


A hazai vizekben aránylag gyakran található hidrogén-karbonát, ami nagyon zavarja a növények tápanyagfelvételét és emeli a pH-ját. Az a víz alkalmas talaj nélküli termesztéshez, amelyben a hidrogén-karbonát mértéke kevesebb, mint 5 mmol/l. A magas hidrogén-karbonát tartalmú víz azonban csak úgy használható, hogy savazással közömbösíteni kell.
Tehát ezek alapján elmondható, hogy a sikeres talaj nélküli termesztés első lépése a megfelelő víz milyenség és mennyiség biztosítása.

Balázs Máté

Növényorvos, szaktanácsadó

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás
Megosztás
Email
Nyomtatás

Legutóbbi cikkeink