A lisztharmat kórokozó és a lisztharmat rezisztens paprikafajták

A klímaváltozás egyre észrevehetőbb a mindennapi életünkben és emellett nem mehetünk el figyelem nélkül. Érezzük a saját bőrünkön is a folyamatosan melegedő időjárást. Az évszakok átlag hőmérséklete nagy mértékben megváltozott. A téli időszakban nincs tartós mínusz fok és nem elegendő a csapadék mennyisége. A talajaink nem tudnak feltöltődni. A nyári időszakban a forró napok száma évről évre több és egyre nagyobb a szárazság, a csapadékhiány problematikája ebben az időszakban is erőteljesen jelentkezik.

A paprika lisztharmat (Leveillula taurica) egy különleges gombabetegség. Ellentétben más lisztharmat fajokkal úgynevezett endoparazita, vagyis a gomba micéliumai a levélszövet belsejében alakulnak ki és kezdetben alig észrevehetőek. A kialakulásnak eleinte a párás klíma kedvez, ami a termesztőberendezésekben adott, főleg, hogy felső párásító berendezés is rendelkezésre áll. A fertőzéstől kezdve akár 24 hét is eltelik, amíg a tünetek megjelennek, gyors tovább terjedésüknek pedig már a száraz légtér az előnyös, ami nyáron általános. Ebből kifolyólag a betegséggel szemben a védekezés nehezebb. Egyrészt az endoparazita tulajdonsága miatt, másrészt az engedélyezett növényvédőszerek felhasználásából adódóan. Tovább rontja a helyzetet, hogy a szerrezisztenica gyorsan kialakul, emiatt fontos a szerrotáció alkalmazása.

Melyek a paprika lisztharmat tünetei?

  • Kezdetben a levél színén sárga kivilágosodó foltok jelennek meg, majd a levél fonáki oldalán fehér, bolyhos bevonat.
  • A betegség előrehaladtával a levél fonákján dudorok, a levél színén a klorotikus foltokon nekrotikus szövetelhalások és a fonáki részen lisztszerű bevonat keletkezik.
  • A levél széle kanalasodik, besodródik, majd lombhullás következik be.
  • Ezzel bekövetkezik a termésveszteség.

A lisztharmat rezisztens fajták választása mellett több előnyt is megemlíthetünk, elsősorban kiemelendő a termésbiztonság és a kemikáliák mellőzésének használata. Ezzel munkabért is megtakarítunk, óvjuk a hasznos biológiai szervezeteket, a fóliát és a környezetünket. Mivel nem szükséges az állandó növényvédelem, a munkakörülmények biztonságosabbak, nincs munka és élelmezés-egészségügyi várakozási idő. A fajtaválasztás mindig nehéz kérdés, érdemes átgondolni alaposan, hogy melyik mellett tesszük le a voksunkat.

Balázs Máté

Növényorvos, szaktanácsadó

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás
Megosztás
Email
Nyomtatás

Legutóbbi cikkeink