Mi is az integrált növényvédelem?

Íme az egyik legjobb megfogalmazás, amivel találkoztam: „Az integrált növényvédelem célja gyakran nem a kártevő populáció felszámolása, hanem az elfogadhatónak tartott szintre (vagy „küszöbértékek alá”) „csökkentése”. Az integrált növényvédelmi program használata elősegíti a kiegyensúlyozottabb ökoszisztémát.”

Az integrált növényvédelem nem egyetlen kártevőirtási módszer, hanem egy sor növényvédelmi értékelés, döntés és ellenőrzés ezért több alapelven alapul.

Mielőtt bármilyen kártevő elleni szabályozási intézkedés megtörténne, az integrált növényvédelem először beállít egy cselekvési küszöböt, azt a pontot, amelynél a kártevőpopulációk vagy a környezeti feltételek azt jelzik, hogy a kártevő szabályozást el kell kezdeni. Egyetlen kártevő észlelése nem mindig jelenti azt, hogy védekezésre van szükség! Az a szint, amelyen a kártevők gazdasági fenyegetést jelentenek, kritikus fontosságúak a jövőbeni kártevő szabályozási döntések meghozatalához.

A kártevők megfigyelése és azonosítása az elsődleges. Nem minden rovar, gyom és más élő szervezet igényel beavatkozást. Sok élőlény ártalmatlan, néhány pedig még hasznos is. Az integrált növényvédelmi programok a kártevők megfigyelésén és pontos azonosításán dolgoznak, így a megfelelő védekezési döntéseket a cselekvési küszöbértékekkel együtt lehet meghozni. Ez a nyomon követés és azonosítás megszünteti annak lehetőségét, hogy peszticideket akkor használjanak, amikor valójában nincs rájuk szükség, vagy hogy nem a megfelelő típusú peszticideket juttassanak ki. Ne használjunk feleslegesen növényvédőszereket!

Megelőzés és visszaszorítás kulcsfontosságú, ide tartozik például a különböző kultúrák közötti váltás, azaz vetésforgó betartása, a rezisztens, toleráns, fémzárolt növényfajták használata. A megfelelő higiéniai intézkedések betartása.

Ha a monitoring, az azonosítás és a cselekvési küszöbértékek azt jelzik, hogy a kártevők elleni védekezés szükséges, és a megelőző módszerek már nem hatékonyak vagy nem állnak rendelkezésre, az integrált növényvédelmi programok értékelik a megfelelő védekezési módszert mind a hatékonyság, mind a kockázat szempontjából. Először a hatékony, kevésbé kockázatos kártevőirtást kell választani, beleértve a célzott kezeléseket, például a feromonokat a kártevők párosodásának megzavarására, vagy a mechanikai védekezést, például a csapdázást. Ha a további megfigyelések, azonosítások és cselekvési küszöbértékek azt mutatják, hogy a kevésbé kockázatos védekezés nem működik, akkor további kártevőirtási módszereket kell alkalmazni, mint például a peszticidek célzott permetezése. A permetezéskor a megfelelő dózis, lé mennyiséget helyesen kell megválasztani, továbbá fontos a permetezőgép műszaki állapotát ellenőrizni. 

Törekedjünk arra, hogy a technológia pontos betartásával, a technológia fejlesztésével csökkentsük a kémiai beavatkozások számát. A helyes tápanyagutánpótlással, öntözéssel biztosítani tudjuk a magas hozamokat, jobb minőséget, úgy, hogy a környezeti terhelést közben csökkentjük.

Balázs Máté

Növényorvos, szaktanácsadó

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás Facebookon
Megosztás itt: linkedin
Megosztás LinkedInen