Tudta, hogy az import gyümölcsök nagy százaléka félig éretten kerül leszedésre és a tárolás, szállítás alatt utóérlelik?

Ez alatt az idő alatt éri el a teljes érettséget, ahogyan már a pultok polcairól leveszi a fogyasztó. Ez a pulton való tarthatóság miatt fontos szempont, mert gondoljunk csak bele, ha éretten szednék le és úgy szállítanák a boltok polcaira, akkor egy túlérett, puha, ráncos terméket kapnánk. Itt jön képbe egy hormon, mert a hormonok nem csak az emberekben, állatokban, de a növényekben is megtalálhatóak. Az etilén hormon, amely egy színtelen, nem mérgező, gáz halmazállapotú vegyület. Gyorsítja a gyümölcsök érését és szabályozza a virágok érését. A legismertebb példa a banáné, amikor leszedik a világ másik felén, akkor éretlen és zöld színű. Hűtve szállítják hazánkba és itt mesterséges érlelési folyamat következtében nyeri el végleges színét és ízét. Mint említettem éretten nem szedhetik le, mert veszítene a minőségéből, mire a világ másik végén lévő fogyasztóhoz ér. Elég sok zöldség és gyümölcs utóérő. Magyarországon a kertekben megtalálhatóak közül az alma, a füge, a kajszi, a körte, a nektarin, az őszibarack, a paprika, a paradicsom, a sárgadinnye, a szilva utóérők. Ha a pirosba érő paprikánál látjuk, hogy a zöld színen megjelent egy kis kormosság és ezeket szüreteljük, akkor ezek még be fognak érni.

Az utóérleléshez ládába szedjük, de szigorúan csak az egészséges terméseket, ezután zsugorfóliázzuk körbe és hűvös helyen tároljuk. Hét-tíz napon belül pirosra érnek. A szellőzöttségre oda kell figyelni! Zöldségek esetében, mint például a paprika illetve a paradicsom egymáshoz érhetnek a termések az utóérlelés során. Az alma, barack, körte jobban érik, ha nem érnek össze.
Akár zöldségről, akár gyümölcsről legyen szó: A legfontosabb, hogy csak az egészséges darabokat tároljunk be utóérlelésre! Minden sérülésen, nyomódáson elindulhatnak romlási folyamatok, amik rontják az utóérlelés esélyét is.