Kevés megosztóbb téma van a növénytermesztésben, mint a Genetikailag Módosított Organizmusok – GMO-k – kérdésköre.

Nem csoda, hogy a téma megosztó: a genetikai módosítás olyan szintű beavatkozás a növény genomjába, ami nemcsak élelmiszerbiztonsági, de etikai kérdéseket is felvet. 

• Van-e joga az embernek Istent játszani és olyan élőlényeket teremteni, amik korábban nem léteztek?
• Van-e tudásunk arról, hogy az élet harmóniájába történő ilyen szintű beavatkozásoknak mi lesz a hosszú távú következménye?
• Tényleg annyi előnnyel jár-e egy-egy genetikai módosítás, mint azt a szabadalmat birtoklók állítják?

A jó vagy rossz kérdésköre

A természetben nincs jó vagy rossz. A természetben nem rossz az, ha egy tigris levadássza a cuki kis kecskét, mert a természetben nincs etika, csak a túlélés van.

A természetben nem rosszak az általunk kártevőként azonosított rovarok sem, mert fontos szerepük van abban, hogy a növények túlburjánzásának megálljt parancsoljanak. Lehetséges, hogy valami emberi léptékkel nézve káros, de közben pedig a teljes bolygó ökoszisztémáját tekintve pont, hogy előnyös!

A természetben nem létezik a jó és a rossz fogalma, mert a természetben a harmónia és a diszharmónia fogalma létezik.

Ezt fontos tudatosítanunk akkor, ha a GMO-k teljes képét át akarjuk látni, és az esetleges rövid távú előnyökön túl is akarunk nézni.

Mi a különbség a GMO és a nemesítés között?

Három nagy különbséget emelnénk ki máris:

1. A nemesítés véletlenszerű, kiszámíthatatlan, a természetben előforduló véletlenekre hasonlító módosulás elősegítése. Nem konkrét, korábban sosem létezett tulajdonságot próbálunk a nemesítéssel előidézni, hanem mi csak bizakodunk abban, hogy az összepárosításban kiteljesedik majd a mi, termesztői szándékunk is. Ez szelíd, természetes módja a változásnak, nem véletlenül nevezzük nemesítésnek. Ez feljavítást, minőségemelést jelent, aminél az is benne van a pakliban, hogy egyszerűen nem történik meg. A nemesítés a módosulás elősegítése, nem pedig erőszakolása.
2. Ezzel szemben a génmódosítás egy durva beavatkozás, direkten, befolyásoló, visszafordíthatatlan, mindenképp megvalósuló eredményt okozó cselekvést igényel a machinátor részéről. A génmódosítás az egy végérvényes beavatkozás, ami, ha nagyon szigorúan vesszük, akkor teljesen természetellenes. 
3. A génmódosításnál nem két hasonló növény genomja közti DNS-csere történik, hanem gyakran teljesen más fajok DNS részeit illesztik be a növénybe! Ha kivesszük a képletből a szándékosság és a természetesség kérdéskörét, akkor is felmerül a kérdés, hogy mit keresnek baktériumok génrészletei például a kukorica DNS-ében?

A nemesítés egy nemes cselekedet, a természettel való harmóniában működés egy szép példája, aminél meghagyjuk a természetnek azt a lehetőséget is, hogy egyszerűen ne vigye végbe a változást.

A génmódosítás egy brutálisan durva, természetellenes beavatkozás, amikor különböző fajok részképességeit keverik egymással, a nagyon kérdőjeles előnyökért cserében. Ez utóbbinál a természetnek nincs választása: a beillesztett DNS részlettel kezdenie kell valamit, és maximum csak annyi választása van, hogy elöli-e a kérdéses egyedet vagy sem…

Mire hivatkoznak a GMO hívei?

A GMO híveinek természetesen rengeteg érvük van a génkészletekbe való beavatkozás minél szélesebb körben való elterjesztésének előremozdítása érdekében.

Általában azzal érvelnek, hogy a GMO-k a kártevőknek való ellenállás okán jöttek létre leginkább, és például ha egy növényfajta ellenáll a kártevőknek a génmódosítás által, akkor kevesebb növényvédő szerre lesz szükség, ami a legtöbb esetben kevesebb mérget jelent mind a növényben, mind a talajban.

Ezért olyan növényeket hoztak létre a genetikai laborokban, amikbe bevitték azt a képességet, hogy elpusztítsák a saját kártevőiket. 

Tehát az élelmiszer növényeket – pl. kukoricát, szóját – felruházták gyilkolási képességgel. Ugye milyen jól hangzik? – kérdezhetnénk ironikusan. 

De nagyon is logikus az a kérdés, hogy mi lesz, ha a GMO növények esetleg olyan további mutációkon esnek majd át, hogy nemcsak a saját kártevőiket, de például az őket elfogyasztó állatokat (takarmánynövények) vagy épp az embert (élelmiszernövények) fogják célba venni pusztító szándékkal?

Ahány érvük van a GMO híveknek, sokszorosan több ellenérvük van a GMO ellenzőinek.

GMO helyzet az EU-ban

Európai Unió a nemzetállamok hatáskörébe utalta a GMO-kal kapcsolatos döntéseket, pont a cikkünk elején felvetett megosztottság miatt is. A GMO viszont brutálisan jó üzlet, ezért a lobbiereje is hatalmas, így aggodalomra ad okot az, hogy hosszú távon vélhetően repedezni fognak a kormányok által emelt tiltófalak. 

A kísérletek tovább folynak, és a növényeken túl már állatok génmódosításával is több évtizede foglalkoznak az ebben érdekelt körök. A dilemmák sora csak növekszik, megnyugtató válaszok pedig egyre kevésbé születnek. 

Ahogy sok más mindennel kapcsolatban is, a teljes ellenállás és a zéró tolerancia a legjobb módja annak, hogy a GMO-lobbi elszabadulását megakadályozzák a nemzetállamok, mert ha ez a világ csak a kislábujját is be tudja dugni a döntéshozói ajtókon, akkor nem lesz élő ember a Földön, aki meg tudná mondani, hogy mi lesz ennek a végső következménye.