A Zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az Ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) is inváziós rovar. Invazívnak nevezzük azokat az idegen élőhelyre bekerülő növényeket vagy állatokat, amelyek túlsúlyba kerülnek és károkat okoznak a helyi ökoszisztémában. Mindkét faj külföldről került behurcolásra és terjedésük, szaporodásuk egyre erőteljesebb. Természetes ellenségüket kutatják, de különböző parazitoid darazsak azok, amelyek segítségével mérsékelhető lenne a jelenlétük.
Egy-két nemzedékük van Magyarországon és a nőstény poloska 40-120 tojást rak le zöldségfélékre vagy akár gyomnövényekre, illetve fák leveleinek fonáki részére. A tojásból kikelő lárvák ötször vedlenek mire elérik végleges alakjukat. A tojásból kikelő lárvák 3-5 napig nem hagyják el a gazdanövényt. Ősszel, 7-10 0C fok alatt az imágók meleg helyet keresnek és elbújnak különböző repedésekbe. A tavasz beköszöntével újra aktívak lesznek.
Károkozásuk igen nagy főleg, hogy polifág faj, ami azt jelenti, hogy sok tápnövényű, így kedveli a zöldséget, gyümölcsöt, dísznövényt, gabonanövényeket. A szúró-szívó szájszervével a növények bármelyik részén képes kárt okozni, de elsősorban a terméseket, magokat részesíti előnyben. A szúrás helyén barnulnak, rothadnak a termések, de nemcsak szúrásaival okoz kárt, hanem bűzmirigyeinek és emésztőnedvének váladékával, valamint ürülékével beszennyezi, így élvezhetetlenné teszi a zöldségeket. Vész esetén bűzmirigyeiből erős szagú, kellemetlen illatanyagokat választ ki, így a rovarevő ragadozók elkerülik. A Zöld vándorpoloska természetes ellensége a Trissolcus basalis, az Ázsiai márványos poloskáé a Trissolcus japonicus fürkészdarázs. Mind a két faj tojásparazitoid. Vegyszeres védelemmel, illetve csalogató, riasztó növényekkel tudunk védekezni egyelőre ellenük. Elkerülik a fokhagymát, mentát, büdöskét. Ha csalogatni szeretnénk őket akkor használjunk levendulát, napraforgót, kukoricát, kölest, szóját, babot. Ezeken a növényeken összeszedhetjük vagy kezelhetjük őket piretroiddal.