A humuszanyagok, humuszsavak a talaj termékenységét meghatározó anyagok, melyek a talaj szerkezet alakításában és a tápanyagforgalomban töltenek be fontos szerepet. A talajélet nagyon szoros összefüggésben van a humusz, humuszsavak mennyiségével. Több eltérő anyag közül a legjelentősebbek a nagyobb molekulájú huminsav, és a kisebb molekulájú fulvosav.
Az elhalt növények, növényi részek, lehullott levelek, elpusztult talajlakó mikróbák, állati maradványok mind szerves anyagok, amelyek több lépesen keresztül lebomlanak, majd átalakulnak. Így a növények számára értékesek, felvehetőek lesznek. Vannak nehezen bontható szerves vegyületek, amelyek megmaradnak, és létrejönnek a speciális szerkezetű, nagy molekulájú és sötét színű humuszanyagok.
A humuszsavak kationokkal alkotott természetes komplexei őrzik meg a legfontosabb táp-elemek közül a kalciumot, foszfort, magnéziumot, rezet, cinket, vasat, mangánt.

A talajszerkezet szempontjából a huminsavak talajszemcséket összetartó hatása meghatározó. A kolloid hatású huminsavak kalciummal alkotott kalcium humátjai tartják össze tartósan a talajrészeket. Az összeragasztott szemcsék porózusak és vízállóak. A huminsavakhoz kötött elemek nehezebben oldódnak, megvédik a tápelemeket a kimosódástól.
A fulvosavak lazább kötéssel kapcsolódnak a tápelemekhez, vízben jól oldódnak, folyamatosan biztosítanak tápanyagot. Hatékonyságuk az egyes mikroelemeket tekintve függ a talaj, közeg kémhatásától, de minden esetben előnyös. Közvetve kedvező hatással vannak a talajéletre is, ezzel is javítják a talaj termőképességét, szervesanyagainak feldolgozását, a talaj tápanyagforgalmát.
A hajtatótalajok humusztartalmát elsősorban szerkezeti szempontból értékeljük. Minél magasabb szerkezet vonatkozásában, annál kedvezőbb.
Összefoglalva, a humusz javítja a talajok víz- és tápanyagmegkötő képességét, ami annyit jelent, hogy a csapadék nem folyik gyorsan át a gyökérzónán, azt hasonlóan a tápanyagokhoz, a gyökérzet számára könnyen felvehető formában megtartja, megakadályozza a talaj összetömődését, elősegíti a kedvező levegő-víz arány kialakulását, így túlöntözések alkalmával sem áll fenn a gyökérfulladás veszélye. Esetlegesen kisebb mértékben.
Bomlása során tápanyagokhoz juttatja a növényeket. Növeli a talajok pufferképességét, megköti a növények számára káros anyagokat, elősegíti a talajok gyorsabb felmelegedését.
A talajok humusztartalmának növelése csak bizonyos határig lehetséges, ugyanis a humusz mennyisége a klimatikus és a talajviszonyokkal van összefüggésben. Így például hajtatásban a homoktalajok esetében, még rendszeres, nagyadagú trágyázás alkalmával sem emelkedik a humusztartalom 3-4% fölé. A humusz bomlását elősegíti a talaj erős felmelegedése és kiszáradása.