Kezdjük az alapokkal: mindent kézzel, emberi erővel
Eleinte maga a műanyag fólia használata volt forradalmi a fóliás gazdálkodásban. A fóliás takarás felváltotta az üvegházakat, és rugalmasabb tervezést biztosított a gazdáknak. A fóliasátrak egész évben lehetővé tették a növények termesztését, függetlenül a kinti időjárástól. Ez a termelési hozam növekedéséhez és a friss termékek árának csökkenéséhez vezetett.
A fóliás termesztésben alapvetés, hogy minden munkafolyamat elvégezhető egyszerűen kézzel, emberi erővel is, tehát mindenféle modern megoldás nélkül is működtethető a fóliás termesztésre alapozott gazdaság.

Gépek a nehéz munkák kiváltására
A következő szintje a modernizációnak az volt, amikor a fóliasátrak alatt lévő termőtalajt például már nem ásással és szántással lazították fel, forgatták át, hanem rotációs, kisgépes eszközökkel. A modernizáció jelentős mérföldkövének számít a fóliás termesztésben az, hogy a nehéz munkákat váltották ki gépekkel, praktikus, emberi fizikai erőt helyettesítő eszközökkel.

A folyamatos munkaigény enyhítése
A fóliás termesztés állandó jelenlétet igényel, és rengeteg folyamatos, mindennapos munkát is. Ilyen például a szellőztetés, az öntözés, a hőmérséklet és páratartalom figyelemmel tartása, de az időjárás változásainak betervezése is a napi rutinba. Mindig előre kell gondolkodni és rengeteg adatot kell figyelembe venni a napi döntések meghozatalához. Ennek következményeként a technológia további fejlődése olyan automatizálási rendszerek kifejlesztéséhez vezetett, amelyek a növények növekedésének minden aspektusát szabályozni tudták.

Ezek a rendszerek figyelni képesek a fényszintet, a páratartalmat, a hőmérsékletét és még akár a talaj tápanyagszintjét is, nem beszélve a várható időjárásról. Ezeket a paramétereket figyelembe véve az okos, internetre is rákötött rendszerek szükség szerint automatikusan, előre beprogramozott módon módosíthatják a beállításokat az optimális termesztési feltételek biztosítása érdekében, de közben manuális beavatkozási lehetőséget is hagynak a gazdáknak.

A robotok kora
A modernizáció következő szakasza várhatóan teljesen megváltoztatja majd az üvegházi és fóliás termesztést. A robotizáció – természetesen a korábbi modernizációs vívmányokkal karöltve – lehetővé teszi, hogy a fóliás termesztés a lehető leghatékonyabban, a lehető legkevesebb emberi erőforrást igényelve működjön. Bár futurisztikusan hangzik, de már ma is vannak teljesen automatizált és egyúttal robotizált fóliás és üvegházi termesztések. Ez lehetővé teszi számukra, hogy maximális hatékonysággal működjenek, és kevesebb munkaerővel több termést termeljenek.

Az aranyközépút vélhetően az automatizálásnál van egy fóliasátoros gazdálkodó számára jelenleg, hiszen ezek könnyedén telepíthető és elérhető, ár-érték arányban gyorsan megtérülő technológiák, ugyanakkor biztosítják az állandó kapcsolatot is a természettel és a folyamatos emberi gondoskodás jelentőségét sem vetik el.

Mi ennek az oka? Miért jobb a termés a fóliasátorban? Több összetevője is van ennek a lenyűgöző eredménynek, ezeket szedtük most össze.

A megnövekedett termesztési időszak
Kitolható, időben kétszeresére-háromszorosára növelhető a termesztési időszak. Ez az adat önmagában beszédes lehet, hiszen, ha háromszoros ideig tudunk termeszteni, akkor egyszerű matekkal kijön, hogy ha minden más is stimmel, akkor legalább háromszoros termény hozammal máris számolhatunk a szabadföldi termesztéshez képest.

Fagykárok elkerülése
Tavasszal a késői fagyokat, a kitolódó télvégi időjárást, ősszel a korai fagyok hatását lehet elkerülni már az egyszerű fóliasátorral is, körülbelül -4-5 fokig. Tehát a talajmenti fagyokon túli hidegek ellen is véd a fóliasátor. Fűtési rendszerrel a hirtelen jött nagyobb mínuszok is kivédhetőek, míg szabadföldön erre gyakorlatilag esély sincs. Általában a magnevelő, hajtató üvegházakban és fóliákban szoktak állandó fűtési rendszert kiépíteni, de hőlégfúvós mobil rendszerrel (hősugárzó) a kiültetett palántás fóliasátort is fel lehet fűteni alkalomadtán.

Az elemek okozta károk elkerülése
A szél folyamatos ártalmainak elkerülése: sem a növényt nem károsítja, sem a termőtalajt nem szárítja a szél, és itt lehet gondolni az állandó, enyhe szélre és a viharokkal érkező széllökésekre is.
A napfény pusztító erejének enyhítése: a fólián belül és kívül is lehet alkalmazni enyhe árnyékoló megoldásokat, amik megszűrik a brutálisan erős UV-sugarakat, ugyanakkor átengedik azokat a fénytartományokat, amik a növények számára elengedhetetlenek. A fólia anyaga is szűri a fényt – például az alacsony hullámhosszú infravörös fényt –, de nem szűri az ultraibolya fényt. Fontos, hogy a hasznos UV sugarak át legyenek engedve, hiszen ezek gombás és bakteriális növénybetegségek ellen is védhetnek. A fóliasátorban a levegőben lévő pára és a fóliára lecsapódott pára is képes védeni a napsugaraktól, tehát fokozott UV-sugárzás esetén az öntözés is fontosabbá válik.

A jégverés minden gazdálkodó rémálma. Ettől a fóliasátrak sincsenek teljes egészében védve – bár plusz, a napfény elleni műanyag hálós borítással akár még a jégverés ellen is fokozottabb mechanikai védelmet lehet biztosítani – de a növények jóval védettebbek egy hatalmas lezúduló jégvihar esetén, mint a szabadföldön.

A viharok okozta károk szerencsére ritkák, de a napfény folyamatos égető hatása állandó problémákat tud okozni.

Páratartalom és kisebb öntözési igény
A magas páratartalom abszolút kedvező a termesztett növények számára, hiszen a fóliasátorban megmaradó meleg és a pára optimális kombinációja gyakorlatilag az élet burjánzásának szimbóluma. A levegőben lévő pára szó szerint üvegházhatást hoz létre, ami tartós, visszatartott, állandó, biztonságos meleget jelent. A fagykárok ellen is a meleg pára véd meg igazából, tehát fagyveszély esetén például megelőző öntözést kell végezni, de ahogy fentebb láthattuk, az UV-sugárzás ellen is tud a pára védeni. Tehát a pára kulcsfontosságú a fóliás termesztésben, és nemcsak a technológiából eredő esetleges mellékhatás, ahogy a laikusok gondolják.

Öntözés
A fóliasátorban is kell öntözni, de lényegesen kevesebbet, mint szabadföldi termesztés esetén. Fóliasátorban a már kiültetett palánták esetében kedvelt öntözési mód az árasztás, ezt néhány naponta elvégezve elegendő nedvesség-muníciót kapnak a növények és maga a fóliasátor is, a megfelelő mikroklíma megteremtéséhez.

Összességében tehát láthatjuk, hogy nemcsak az időbeli kitolódottság számít, hanem magának a fóliasátornak a működési elve is nagyon sok plusz növényigényt elégít ki. Így az a 6-8-szoros hozam az tényleg egy elvárható, kalkulálható eredmény.

Ma már szinte minden „okos”, de ha nem is az, akkor igyekszünk felokosítani. Az okos szinonimája az gazdasági, termelési és gazdálkodási területeken az, hogy intelligens, így a Smart Agriculture-t lehet Okos Mezőgazdaságként is fordítani, de sokkal szerencsésebb és beszédesebb, és talán még bizakodásra is okot adóbb az Intelligens Mezőgazdaság kifejezés elterjesztése és használata.

Az Intelligens Mezőgazdaság azt jelenti, hogy a gazdálkodásban a már jól bevált agrár-szakmai megoldások mellett olyan technológiákat is használunk, amik elsőre nem igazán jutnak eszünkbe a mezőgazdaságról.

Használható technológiák az Intelligens Mezőgazdaságban:

• érzékelők, 
• helymeghatározó rendszerek, 
• robotok,
• mesterséges intelligencia,
• alkalmazások és automaták általi vezérlés és még sok minden más.

Az okos rendszereket általában az emberi kényelem és biztonság érdekében szokás alkalmazni, de a mezőgazdaságban a végső cél nem a kényelem elsősorban, hanem a termény minőségének és mennyiségének növelése, miközben az emberi erőforrásokat is optimálisan használjuk fel.

Példák az Intelligens Mezőgazdaság megoldásaira

• Precízió öntözés,
• Precíziós tápanyagellátás a növényeknél,
• Érzékelők – talaj, víz, fény, nedvesség, hőmérséklet,
• Időjárás előrejelzés,
• Okos szellőztetésvezérlés – ezt nyújtja a Fóliavezérlés
• Különböző hasznos szoftverek és alkalmazások,
• Helymeghatározó rendszerek – pl. GPS alapú aratás,
• Robotok – amik az élőmunka igényt enyhítik,
• Analitikai rendszerek, statisztikai és BIG DATA eszközök az adatvezérelt döntésekhez.

Ezek között a megoldások között igazából az internet – kevéssé elterjedt elnevezéssel a „dolgok internete” – létesíti és biztosítja a kommunikációs kapcsolatot. Az internetes összeköttetés gyakorlatilag minden okos és intelligens dolog mögött az alapvetés.

Miért van szükség Intelligens Mezőgazdaságra?

Mint már említettük, nem a kényelem az alap célja a mezőgazdaság „felokosításának”, hanem a termény minőségének és mennyiségének növelése. 

Az intelligens megoldások a mezőgazdaságban azt a célt szolgálják, hogy:

• Megfelelő adatok álljanak rendelkezésünkre a döntések meghozatalához.
• Problémákat tudjunk feltárni az adatok által, és ott beavatkozni, ahol az valóban szükséges.
• A megfelelő műveleteket a megfelelő sorrendben tudjuk végrehajtani.
• Tervezni tudjuk a jövőt a tapasztalatok és a meglévő adatok alapján.
• Gyorsan, sőt, szinte azonnal tudjunk reagálni a változó körülményekre.

Az intelligens mezőgazdaság egy olyan feltörekvő terület, amely egyértelműen a fejlett technológiát használja a mezőgazdasági termelés és termesztés hatékonyságának javítására. 

Az intelligens mezőgazdaság a gyakorlatok széles skáláját tartalmazza, a talaj nedvességszintjének nyomon követésére szolgáló szenzoroktól kezdve, a drónok használatáig a termés – vagy netán a károk – feltérképezéshez. A Smart Agriculture legfőbb célja, hogy kevesebb erőforrással több élelmiszert állítson elő, miközben csökkenti a mezőgazdaság környezetterhelését is.

Az Intelligens Mezőgazdaságnak számos lehetséges előnye van. Például a precíziós gazdálkodási technikák alkalmazásával a gazdálkodók csökkenthetik a felhasznált víz és műtrágya mennyiségét, ami pénzt takaríthat meg, és hozzájárulhat a környezet védelméhez is. 

Ezenkívül az intelligens mezőgazdaság segíthet a gazdálkodóknak abban, hogy táplálóbb élelmiszereket állítsanak elő a modern technikák alkalmazásával. Végső soron az Intelligens Mezőgazdaság képes átalakítani az élelmiszer-előállítás módját, fenntarthatóbbá és hatékonyabbá téve azt.

Smart Agriculture a klímaváltozás ellen?

A Nature folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint az Intelligens Mezőgazdaság jelentős szerepet játszhat az éghajlatváltozás mérséklésében. 

Egy nemzetközi tudóscsoport által végzett kutatás megállapította, hogy az intelligens mezőgazdasági gyakorlatok évente akár 8,5 milliárd tonnával csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását. A kutatás számos gyakorlatot vizsgált, például a precíziós öntözést a vízpazarlás csökkentése érdekében, a takarónövények ültetését a talaj egészségének javítása érdekében, és az adatvezérelt döntéshozatalt a terméshozam javítására. 

A tanulmány szerzői azt állítják, hogy az Intelligens Mezőgazdaság jelentősen csorbíthatja a széndioxid kibocsátást, és arra ösztönzik a döntéshozókat, hogy fektessenek be a Smart Agriculture kezdeményezésekbe. Az Intelligens Mezőgazdaság a tanulmányok szerint segíthet lelassítani az éghajlatváltozást, és jobb hellyé teheti a világot a jövő generációi számára.

A Smart Agriculture lényege összefoglalva

Az Intelligens Mezőgazdaság egy izgalmas új terület, amely ötvözi a hagyományos gazdálkodási gyakorlatokat a modern technológiával. Az intelligens mezőgazdaság egyik fő előnye, hogy segíthet a gazdálkodóknak csökkenteni a műtrágyáktól és növényvédő szerektől való függőségüket. Az intelligens mezőgazdasági technológiák segítségével növelhető a terméshozam, miközben csökken a szükséges víz és vegyszerek mennyisége. 

Ezen túlmenően a Smart Agriculture segíthet a gazdálkodóknak abban, hogy nyomon kövessék a folyamataik minőségét, biztosítva, hogy a növények hozzájussanak a szükséges tápanyagokhoz, és így minimalizálhatják a terménykiesés kockázatát. 

Ennek eredményeként az Intelligens Mezőgazdaság képes forradalmasítani az élelmiszertermesztést, fenntarthatóbbá és környezetbarátabbá téve azt.