A Non-Till gazdálkodás, más néven „no-till” vagy „zero-till”, egy olyan módszer, amely során a termesztett terület talaját nem művelik meg hagyományos módon. Ezt a gyakorlatot környezeti és agronómiai előnyök miatt alkalmazzák, és egyre népszerűbb a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok között.

A Non-Till gazdálkodás lényege, hogy a termesztett terület talaját nem forgatják vagy művelik hagyományos eszközökkel, például ekével. Ehelyett a régi növényi maradványokat, mint a szárak és a gyökerek, a talaj felszínén hagyják, és az új növényeket közvetlenül a talaj felszínén ültetik vagy vetik. Ennek eredményeként a talajstruktúra nem sérül meg, és a talaj termékenysége jobban megőrződik.

A Non-Till gazdálkodás számos előnnyel jár.

Először is, segít csökkenteni a talajeróziót. A hagyományos talajművelés során a talajfelületet kitapossák, és ezzel nő a talajerózió veszélye, különösen esős időszakokban. A Non-Till módszer esetében a régi növényi maradványok védelmet nyújtanak a talajnak, és csökkentik a talajerózió esélyét.

Másodszor, a Non-Till módszer csökkenti a talaj szén-dioxid-kibocsátását. A talajban található szerves anyagok lebomlásakor szén-dioxid szabadul fel. A hagyományos talajművelés során a talajban lévő szerves anyagokat a felszínre hozzák, és ezáltal növelik a szén-dioxid-kibocsátást. A Non-Till gazdálkodás során viszont a szerves anyagok a talajban maradnak, és ezáltal csökken a kibocsátás.

Harmadszor, a Non-Till gazdálkodás javítja a talaj biológiai aktivitását. A talajban élő mikroorganizmusok és élőlények fontos szerepet játszanak a talaj termékenységének fenntartásában. A Non-Till módszer lehetővé teszi számukra, hogy megmaradjanak és fejlődjenek, mivel nem zavarják meg őket a talajművelés során.

A Non-Till gazdálkodás azonban nem mindenhol alkalmazható. Bizonyos növények, például a gyökérzöldségek vagy a kukorica, előnyben részesítik a hagyományos talajművelést. Ezenkívül a Non-Till gazdálkodásnak is vannak kihívásai, például a gyomok és a kórokozók elleni kezelés nehézségei.

A Non-Till gazdálkodás azonban egy ígéretes megközelítés a fenntartható mezőgazdaság terén. Az agronómiai kutatások és a mezőgazdasági technológiák fejlődése segíthet még hatékonyabbá tenni ezt a módszert, és hozzájárulhat a fenntarthatóbb és környezetbarátabb mezőgazdaság kialakításához. A Non-Till gazdálkodásnak tehát fontos szerepe lehet a globális élelmiszertermelés fenntarthatóbbá tételében és a környezeti hatások csökkentésében.

Cikkünkben összeszedtünk néhány fontosabb munkálatot, amit érdemes ősszel elvégezni a kiskertben és fóliában, hogy a növények egészségesek maradjanak és jövőre is bőséges termést hozzanak.

Levélrakás és szármaradványok eltávolítása

Az első lépés, miután az utolsó virágok is elhervadtak, és az utolsó termés begyűjtésre került, a levélrakás és szármaradványok eltávolítása. Az elszáradt növényi részek számos kórokozónak és kártevőnek adhatnak otthont, ezért fontos, hogy kitisztítsuk a kertet. A talajba beásott levélrakás is segíthet a talaj tápanyagtartalmának megőrzésében, mivel az lebomlik, és komposztálódik.

Komposztálás

Az összegyűjtött növényi hulladékokból, levélrakásokból készítsünk komposztot. A komposzt egy kiváló természetes tápanyagforrás lesz a kertünk számára a következő szezonban. Fontos, hogy az elhervadt növényi részeket, valamint az egészséges növényi anyagokat külön-külön komposztáljuk, hogy elkerüljük a betegségek terjedését.

Talaj előkészítése

Az ősszel érdemes megmunkálni a talajt a következő szezonra. Add hozzá a komposztot, ülepedett trágyát vagy más talajjavító anyagokat a talajhoz, majd alaposan ássuk fel, hogy a tápanyagok jól elkeveredjenek és a föld lazább legyen. Ha a talajban található savtartalom alacsony, ezt is megfelelő mész hozzáadásával lehet korrigálni.

Ültetés és palántázás

Ősszel ideális időpontja van az őszi és téli növények, például a kelbimbó, saláta, spenót, répa, hagyma és fokhagyma ültetésének. Ha fóliával védett kertet használsz, érdemes még az ősz folyamán palántákat előnevelni, hogy azokat később kiültethesd.

Fólia ellenőrzése és felújítása

Amennyiben fóliával fedett kerted van, ellenőrizd a fólia állapotát, és ha szükséges, cseréld le vagy javítsd ki a sérült részeket. A jó minőségű fólia megvédi a növényeidet a hideg és a szeles időjárástól, valamint a túlzott nedvességtől.

Öntözés

Az őszi hónapokban is ügyeljünk arra, hogy a növények megfelelően kapják meg az öntözést. Az őszi csapadék mennyisége változó lehet, ezért szükség esetén kiegészítő öntözést is alkalmazzunk, különösen a fóliával fedett területeken.

Betakarítás

Az ősz az utolsó lehetőségünk arra, hogy betakarítsuk a még érett terméseket és az utolsó termesztett zöldségeket, például a paradicsomot és a paprikát. Ha még van fagyasztód, akkor most ideje lefagyasztani az őszi termést is, hogy az egész télen élvezhesd a saját termesztésű zöldségeket.

Cserjék és fák metszése

Az ősz az ideális időszak a cserjék és fák metszésére is. Az élettel teli növények könnyebben regenerálódnak, így a megfelelő metszés elősegíti a növekedést és az egészséges növények kialakulását.

Bízom benne, hogy ezekkel a tippekkel még jobban felkészülsz az őszre a kiskertben és a fóliában. Az elvégzett munka meghozza majd gyümölcsét a következő évben, és a kerted is hálás lesz érte. Használd ki az őszi időszak nyújtotta lehetőségeket, és élvezd a kertészkedés minden pillanatát!

Miért válasszuk a fóliaházat vagy üvegházat?

Éghajlatkontroll

Az egyik legnagyobb előnye a fóliaháznak vagy üvegháznak az éghajlatkontroll, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a megfelelő körülmények között termesszük a növényeket. Az egyenletes hőmérséklet, a megfelelő páratartalom és a védelem az extrém időjárási viszontagságoktól optimális növekedést és gyümölcskifejlődést eredményez.

Hosszabb növekedési időszak

A fóliaházak és üvegházak meghosszabbítják a termesztési időszakot, mivel védelmet nyújtanak a hideg, fagy és hó ellen. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy korábban elültessük a növényeket és később betakarítsuk a gyümölcsöket, növelve a terméshozamot és a termés minőségét.

Védelem kártevők és betegségek ellen

A fólia vagy üveg védelmet nyújt a káros kártevők és betegségek ellen, csökkentve a vegyszeres kezelések szükségességét. Ez előnyös mind a kertészek, mind azok számára, akik előnyben részesítik a természetesebb megközelítést a termesztés során.

Művelési kényelem

A fóliaházban vagy üvegházban történő termesztés lehetővé teszi a kényelmes művelést, hiszen nincs szükségünk állandóan küzdeni az időjárási körülményekkel. A növények könnyebben megfigyelhetők és ápolhatók, ami növeli a siker esélyét.

Mely bogyós gyümölcsök termeszthetők a fóliaházban vagy üvegházban?

Számos bogyós gyümölcs képes sikeresen növekedni a fóliaház vagy üvegház környezetében. Néhány példa:

Szamóca: A szamóca kiválóan növekszik fólia alatt, és kisebb ültetvényeket is létrehozhatunk. Az egész növekedési ciklus alatt élvezhetjük a zamatos gyümölcsöket.

Málna: A málna termesztése üvegházban lehetővé teszi a korábbi betakarítást, valamint megvédi a cserjéket a hideg téli időjárás okozta károktól.

Szeder: A szeder bokrok is jól reagálnak az üvegházban vagy fóliaházban történő termesztésre, és hosszabb idő alatt gyümölcsöznek.

Ribizli: A ribizli bokrok is jól teljesítenek, ha üvegházban vagy fóliaházban növesztjük őket, és biztosítjuk a megfelelő gondozást.

Tervezzük meg a termesztést!

Hely kiválasztása: Válasszunk olyan területet, ahol elegendő napfény érheti a növényeket. Gondoskodjunk a megfelelő vízelvezetésről is.
Talaj és trágyázás: A jó minőségű talaj kritikus a bogyós gyümölcsök sikeres termesztéséhez. Gondoskodjunk a talaj megfelelő tápanyag szintjéről, és rendszeresen trágyázzuk a növényeket.
Öntözés: Az üvegházban és fóliaházban lévő növények rendszeres öntözést igényelnek, de ügyeljünk arra, hogy ne legyen túlöntözés, mivel az is károsíthatja a növényeket.
Beporzás: Biztosítsunk lehetőséget a méheknek vagy kézi porzásra a virágzó fajták esetében, hogy a növények megfelelően termőképesek legyenek.

A bogyós gyümölcsök termesztése fóliaházban vagy üvegházban izgalmas és jutalmazó kihívás lehet. A kontrollált környezet lehetővé teszi, hogy élvezhessük a friss gyümölcsök ízét az év bármely szakában, és növeli a termés minőségét és mennyiségét. Az éghajlatkontroll, a kártevők és betegségek elleni védelem, valamint a hosszabb növekedési időszak mind hozzájárulnak a sikeres termesztéshez.

Ahhoz, hogy sikeresen termesszünk bogyós gyümölcsöket fóliaházban vagy üvegházban, fontos néhány alapvető lépést követnünk. Először is, vegyük figyelembe az adott növények igényeit és a megfelelő fajtákat válasszuk ki. Gondoskodjunk a megfelelő talajminőségről, és rendszeresen tápláljuk a növényeket trágyával vagy szerves anyagokkal.

A megfelelő öntözés kulcsfontosságú, így biztosítsunk rendszeres és kiegyensúlyozott öntözést, figyelembe véve a környezeti feltételeket és a növények aktuális vízigényét. A túlöntözés elkerülése érdekében használhatunk csepegtetőrendszert vagy más automatizált öntözőrendszereket.

A méhek vagy más beporzó rovarok hiánya a fóliaházban vagy üvegházban élő növényeknél problémát okozhat a termés kialakulásában. Ha nincs elegendő méhaktivitás, fontos lehet a kézi porzás, amelyet egyszerűen végezhetünk meg egy puha ecset segítségével.

A megfelelő metszés és formázás segít fenntartani a növények egészségét, megakadályozza a túlburjánzást és javítja a gyümölcs minőségét. Végezzünk rendszeres metszést, figyelembe véve a bogyós gyümölcsfajta különleges igényeit.

Az üvegházban vagy fóliaházban termesztett bogyós gyümölcsök esetében ügyeljünk a megfelelő szellőzésre is. A túlzott hőmérséklet vagy páratartalom problémákat okozhat, ezért gondoskodjunk a megfelelő szellőztetésről, lehetőség szerint passzív vagy aktív szellőzőrendszer segítségével.

A rendszeres figyelés és gondozás elengedhetetlen az üvegházban vagy fóliaházban termesztett növények sikeres fejlődéséhez. Legyünk figyelmesek a növények állapotára, és szükség esetén időben reagáljunk a felmerülő problémákra.

Végezetül, élvezzük az üvegházban vagy fóliaházban termesztett bogyós gyümölcsök által nyújtott előnyöket! A friss, ízletes gyümölcsök egész évben az Ön kertjéből érkezhetnek a asztalára, ami valódi örömet jelent az egész család számára.

Bogyós gyümölcsök termesztése fóliaházban vagy üvegházban igazi kaland lehet. Az éghajlatkontroll és a védelem lehetővé teszi, hogy jobb termésre és minőségesebb gyümölcsökre számíthassunk. Ha megfelelően megtervezzük a termesztést és gondoskodunk a rendszeres gondozásról, a saját kertünkben élvezhetjük a bőség zamatát az évszakok alatt.

Mi is az a hidroponikus növénytermesztés?

A hidroponikus növénytermesztés egy olyan módszer, amelyben a növényeket nem a hagyományos talajban, hanem vízben, tápanyagokban gazdag oldatban termesztik. Ez lehetővé teszi, hogy a növények a szükséges tápanyagokat közvetlenül a gyökereiken keresztül juttassák be, anélkül hogy a talajból kellene felvenniük. Emellett a hidroponikus rendszerekben a növények gyakran nőnek mesterséges támogatások nélkül, ami tovább csökkenti a környezetre gyakorolt ​​hatásokat.

A hidroponikus növénytermesztés előnyei

Víztakarékos: Az egyik legnagyobb előnye a hidroponikus növénytermesztésnek az, hogy jóval kevesebb vízre van szükség, mint a hagyományos földi mezőgazdasághoz. A rendszerben a víz újrahasznosítható, ami nem csak a vízforrások megőrzését segíti elő, hanem a vízfogyasztás költségeit is csökkenti.

Nincs szükség talajra: Mivel a növényeket közvetlenül a tápanyagoldatban termesztik, nincs szükség talajra. Ez lehetővé teszi a mezőgazdaság fejlesztését olyan területeken, ahol a termőföld minősége rossz vagy korlátozott.

Nincs vegyszerhasználat: A talajban történő termesztéssel járó növényvédelmi vegyszerek szükségessége elkerülhető a hidroponikus rendszerekben. Ez csökkenti a vegyszerek környezetre gyakorolt ​​negatív hatásait és növeli a termesztett növények minőségét és biztonságát.

Évszakfüggetlen termesztés: A hidroponikus rendszerek beltérben is működtethetők, így az időjárási viszonyoktól függetlenül lehetővé teszik a növények egész évben történő termesztését.

Nagyobb terméshozam: A növények optimális körülmények között növekedhetnek, ami jelentősen növeli a terméshozamot az egységnyi területre vetítve.

A hidroponikus növénytermesztés kihívásai

Bár a hidroponikus növénytermesztés számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, nem mentes azoktól a kihívásoktól sem, amelyeket meg kell oldani annak érdekében, hogy elterjedjen és hatékonyan működjön.

Kezdeti költségek: A hidroponikus rendszerek kiépítése és telepítése kezdetben magasabb költségeket igényelhet, mint a hagyományos földi mezőgazdaság. Azonban hosszú távon a víztakarékosság és a nagyobb terméshozam miatt ezek a költségek megtérülhetnek.

Komplexitás: A hidroponikus rendszerek üzemeltetése és fenntartása különleges tudást és figyelmet igényel. A növények megfelelő tápanyagellátása és a kórokozások elleni védekezés kulcsfontosságú a sikeres termesztéshez.

Energiafüggőség: A beltéri hidroponikus rendszerek működtetéséhez szükség van megfelelő mennyiségű energiára, ami összefügghet a növénytermesztés környezetre gyakorolt ​​teljes hatásával.

Következtetés

A hidroponikus növénytermesztés egy ígéretes megoldás a fenntartható mezőgazdaság kihívásaira, amelynek előnyei közé tartozik a víztakarékosság, a vegyszermentesség és az évszakfüggetlen termesztés lehetősége. Bár a módszer még mindig számos kihívással néz szembe, a technológia fejlődésével és a szakértők egyre növekvő elkötelezettségével remélhetőleg még hatékonyabbá válik majd a jövőben. Az innovációk és a tudományos kutatások révén a hidroponikus rendszerek még hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és gazdaságosabbá válhatnak.

Az egyik kulcsfontosságú tényező az egyre fejlettebb automatizáció és az okosirányítás alkalmazása a hidroponikus rendszerekben. Az okos szenzorok, automatizált öntözési és tápanyagellátási rendszerek lehetővé teszik a termelők számára, hogy pontosan szabályozzák a növények környezeti feltételeit, optimalizálják a termesztési folyamatokat és minimalizálják a víz- és tápanyagpazarlást. Az ilyen automatizált rendszerek képesek figyelni a növények állapotát, és időben észlelni a problémákat vagy a kórokozók jelenlétét, így lehetővé téve az azonnali beavatkozást és megelőzve a termésveszteséget.

A hidroponikus növénytermesztésre vonatkozó kutatások és fejlesztések továbbá az energiahatékonyságra és a fenntartható forrásokra való összpontosítást is magukkal hozzák. Napenergiával működő hidroponikus rendszerek már fejlesztés alatt állnak, ami csökkentheti az energiaköltségeket és minimalizálhatja a környezetre gyakorolt ​​hatást. Emellett olyan fenntartható anyagok használata, mint például újrahasznosított műanyagok vagy organikus anyagok, tovább csökkentheti a hidroponikus növénytermesztés környezeti lábnyomát.

A hidroponikus növénytermesztés nem csak a városi környezetben jelent megoldást, hanem segíthet az élelmiszerellátásban a szárazság és az éghajlatváltozás sújtotta régiókban is. A hagyományos mezőgazdasági területek terjedése ugyanis korlátozott, és sok terület már nem rendelkezik megfelelő mennyiségű termőfölddel vagy vízforrással. A hidroponikus rendszereknek köszönhetően ezek a területek is lehetővé tehetik a hatékony növénytermesztést, ami hozzájárulhat az élelmiszerbiztonság javításához és a helyi gazdaság fejlődéséhez.

Ahhoz, hogy a hidroponikus növénytermesztés valóban áttörést jelentsen, szükséges a kormányok, a mezőgazdasági szervezetek és a kutatóintézetek közötti együttműködés és támogatás. Pályázatok, támogatások és kutatási alapok lehetőséget teremthetnek az innovatív hidroponikus projektek számára, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdaság fenntarthatóságához és a környezet védelméhez.

Összességében a hidroponikus növénytermesztés lenyűgöző lehetőséget kínál a jövő mezőgazdasági kihívásainak kezelésére. Az innovációk és a technológiai fejlődés révén ez a módszer képes lehet a hatékonyabb, fenntarthatóbb és környezetbarátabb növénytermesztésre. A hidroponikus mezőgazdaság kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy biztosítsuk az élelmiszerellátás stabilitását és megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert biztosítsunk a jövő generációk számára.

Számos vitamin, ásványi anyag és antioxidáns forrása, így sokan fontos táplálékként tekintenek rá. Azonban a paradicsomnak számos gombás, baktériumos és vírusos betegsége is van, ami a termesztés során nem előnyös, ha megtámadja a növényeket. Ezzel jelentősen csökkenhet a termés mennyisége és minősége. Ebben a blogbejegyzésben a paradicsom betegségeiről lesz szó, különös tekintettel a gombás, baktériumos és vírusos betegségekre, és azok tünetei.

Gombás betegségek

A gombás betegségek a paradicsomnövények egyik leggyakoribb problémája. Ezek a betegségek az időjárási viszonyok változásai miatt jelentkezhetnek, például a nedvesség és a hőmérséklet szélsőséges változása miatt. Néhány a leggyakoribb paradicsom gombás betegségek közül:

Fusárium 
A fusárium az egyik legelterjedtebb gombás betegség, amely a paradicsom növényeket megtámadja. A betegség okozója a Fusarium oxysporum gomba, amely a talajban él és könnyen átterjed a növényekre. A betegség tünetei közé tartozik a levelek elsárgulása és hervadása, a szárak elszáradása és a termések csökkent mérete.

Lisztharmat
A betegség tünetei közé tartozik a levelek fehéres bevonatának megjelenése, amely később elterjed a szárakra és a termésekre. A betegség okozója a Leveillula taurica gomba, amely a nedves környezetben és a magas páratartalmú időjárásban terjed.

Alternaria foltosodás
Az egyik leggyakoribb gombás betegség. A betegség tünetei közé tartozik a levelek barna foltosodása és elszáradása, valamint a termések sötét foltosodása. A betegség okozója az Alternaria solani gomba, amely a talajban és a fertőzött növényi részekben él.

Megelőzés!
Fontos oda figyelnünk a megelőzésre, mert ha már jelen van a betegség sokkal nehezebb a tüneteket kezelni, ami termés kieséshez, minőség romláshoz is vezethet.

A fóliaházas termesztés során próbáljuk kialakítani a megfelelő mikroklímát a növényeknek, de ez már nem precíziós eszközök nélkül nem lehetséges. Egy-egy szeszélyesebb nap, hirtelen hőmérséklet ingadozás már elé, hogy a gombás betegség felüsse a fejét a fóliaházban.

A Fóliavezérlés több terméke is támogatja a hőmérséklet és páratartalom mérést, amivel egy ideális környezetet tudunk kialakítani. A rendszerek előnye, hogy online láthatóan az adatok, amikből már kiindulhatunk a termesztési folyamat során. A 30 napos próba időszakot se felejtsük el! A részletekről itt tudsz tájékozódni.

Baktériumos betegségek

Ezek a betegségek a növényekre gyakran akkor támadnak, amikor a levelek vagy a szárak megsérülnek, például a permetezés vagy a rovarok által okozott károsodás következtében. Néhány a leggyakoribb paradicsom baktériumos betegségek közül:

Tűzelhalás
A Tűzelhalás egy súlyos baktériumos betegség, amely a paradicsom növényeket érinti. A betegség okozója a Ralstonia solanacearum baktérium, amely a talajban él és a növények gyökerein keresztül jut be a szárakba és a levelekbe. A betegség tünetei közé tartozik a levelek elsárgulása és hervadása, a szárak elszáradása és a termések csökkent mérete.

Szürkepenész
A Szürkepenész egy másik gyakori baktériumos betegség. A betegség tünetei közé tartozik a szárak és a levelek elszáradása, valamint a termések sötét foltosodása. A betegség okozója a Botrytis cinerea baktérium, amely a nedves környezetben és a magas páratartalmú időjárásban terjed.

Megelőzés!
Ahogy azt fentebb is írtuk, fontos ezekben az esetekben a megelőzés! Ne feledkezz meg a Fóliavezérlés eszközeinek 30 napos próbaidőszakáról se. A próbaidőszak minden esetben egy személyes igényfelméréssel kezdődik.

Vírusos betegségek

Ezek a betegségek általában rovarok által terjednek, például levéltetvek vagy tripszek által, amelyek a növényi nedveket szívják és a vírusokat átviszik. 

Tótfű mozaik vírus
A Tótfű mozaik vírus a paradicsomot érintő egyik leggyakoribb vírusos betegség. A betegség tünetei közé tartozik a levelek színes foltosodása, a termések deformitása és a növekedési zavarok. A betegség okozója a Tomato mosaic virus, amely rovarok által terjed.

Paradicsom sárga levélgöndörödés vírus
A betegség tünetei közé tartozik a levelek sárgulása, az elhalás és a termések méretének és minőségének csökkenése. A betegség okozója a Tomato yellow leaf curl virus, amelyet a fehérlevéltetű terjeszt.

Paradicsom foltos hervadás vírus
A betegség tünetei közé tartozik a termések deformitása, a levelek gömbölyödése és a növények általános fejlődési zavarai. A betegség okozója a Tomato spotted wilt virus, amelyet a tripszek terjesztenek.

Paradicsom mozaik vírus
A betegség tünetei közé tartozik a levelek színes foltosodása, a termések csökkent mérete és minősége, valamint a növények általános fejlődési zavarai. A betegség okozója a Tobacco mosaic virus, amelyet rovarok terjesztenek.

Fontos!
Ha mégis beteg lett a növényünk, először is azonosítsuk a betegséget. A különböző betegségek különböző módon kezelhetők, például vegyi anyagokkal, biológiai kontroll módszerekkel vagy a beteg részek eltávolításával. Az egyszerűbb módszerek közé tartozik a fertőzött növényi részek eltávolítása, az érintett területek permetezése szulfátokkal vagy szerves anyagokkal, valamint a növények rendszeres ápolása és ellenőrzése.

Ne felejtsd el a Fóliavezérlés eszközeit! 30 napig ingyen használhatod!

Elérhetőségek:
Cím: 6000 Kecskemét, Budai u. 19. 2/5.
Telefon: 30/364-5018
E-mail: hello@foliavezerles.hu

A bio növényvédelem alapjai

A bio növényvédelem lényege, hogy a mezőgazdasági károsítók (kártevők és kórokozók) természetes ellenségeit használjuk fel azok visszaszorítására vagy teljes elpusztítására. A biológiai növényvédelem eszközeit különböző kategóriákba sorolhatjuk hatóanyagaik szerint, így megkülönböztetünk:

• makro szervezeteket (hasznos élő szervezetek, ragadozók és parazitoidok), 
• mikro szervezeteket (mikrobiológiai peszticidek), 
• botanikai peszticideket (növényvédelmi hatású növényi kivonatok) 
• és biotechnikai eszközöket (pl. feromon légtértelítéses párosodás gátlás).

A bio növényvédelem egyik legalapvetőbb kitétele, hogy egészséges körülmények között nőjenek a növények, melynek az a feltétele, hogy egészséges talajban tudjuk őket termeszteni.

A bio növényvédelem előnyei közé tartozik a környezetterhelés és a szermaradványok csökkentése, valamint az egészségesebb és ízletesebb termények előállítása.

Hogyan járulnak hozzá a rovarok a bio növényvédelemhez?

A rovarok közül a ragadozó rovarok és a parazitoidok járulnak hozzá leginkább a bio növényvédelemhez. 

A ragadozó rovarok olyan rovarok, amelyek más rovarokkal táplálkoznak, így segítenek a kártevők számának csökkentésében. 

A parazitoidok olyan paraziták, amelyek parazitálás után elpusztítják a gazdaszervezetet.

Ezeket a rovarokat ma már nagy tömegben tenyésztik az erre specializálódott cégek. 

A növénytársítás csodája

A bio növényvédelem másik csodálatos módszere a növénytársítás. 

A növénytársítás lényege, hogy olyan növényeket ültessünk egymás mellé, amelyek jótékony hatással vannak egymásra. Például vannak olyan növények, amelyek távol tartják a kártevőket más növényektől, vagy elősegítik egymás növekedését.

Az egészséges talaj

Azonban a bio növényvédelem legfontosabb feltétele az egészséges talajban való termesztés. Az egészséges talajt úgy érhetjük el, ha nem mérgezzük különböző vegyszerekkel, gyomirtó szerekkel és növényvédő szerekkel, hanem a lehető legtermészetesebb módon igyekszünk eljárni a tápanyagtartalom biztosítás és közben a fertőtlenítés terén. 

Az élő, egészséges termőtalaj biztosítása úgy lehetséges, hogy ha nem műtrágyával pótoljuk a tápanyagokat, hanem élővé tesszük a talajt és ezt az élővé tételt a legegyszerűbben komposzt használatával vagy szerves trágyák alkalmazásával érhetjük el.

Hogyan kell elképzelni a bio növényvédő szereket?

A bio növényvédő szerek közé tartoznak a mikrobiológiai növényvédő szerek, amelyek hatóanyaga valamilyen mikroorganizmus: baktérium, vírus vagy gomba. 

A mikrobiológiai készítmények a legtöbbször olyan hasznos baktériumokat tartalmaznak, amelyek elszaporodva biztosítják a növények számára optimális talajfeltételeket. Átalakítják a talaj élőflóráját, a nem hasznos szervezetek számára kedvezőtlen feltételeket teremtve.

Az engedélyezett bio növényvédőszerek megvásárolhatóak kereskedésekben és a gyártóktól is, hiszen ezek mind professzionális, nagy szakértelemmel kifejlesztett formulák, amik rendszeres minőségellenőrzésen esnek át.

A kertészeti perlit hőkezelt vulkanikus kőzet, amelyet az ásványi magmából nyernek ki. A hőkezelés miatt fertőzésmentes és csíramentes. A talaj könnyebbé tételére használják. A perlit tápanyagot nem tartalmaz. Elősegíti a gazdag, és egészséges gyökérrendszer kialakulását. Finom szerkezete megkönnyíti a talaj elegyenlítését. Használatával optimális lesz a talaj levegőellátása, nő a szerkezet-stabilitása és a növény ellenálló képessége. A perlit lúgos pH értékkel rendelkezik, ami 7,0-7,5 közötti tartományba esik. A perlitet megannyian használják magvetéshez és dugványozáshoz, illetve adalékanyagként tőzeghez keverik cserepes növényeknél. Leginkább olyan növényekhez alkalmazzák, amelyek nem igényelnek túl nedves talajt. 

A Vermikulit egy steril ásványi anyag, alumínium-vas-magnézium-szilikát ásvány. Nagy vízvisszatartó kapacitással rendelkezik, porózus és könnyű. A talajban elsősorban a víz és a tápanyagok megtartására szolgál. Hosszabb ideig megtartja a vizet és a talajba juttatott tápanyagokat. A vermikulit pH értéke semlegesebb, mint a perlité 6,5-7,2 közötti, így ideálisabb bizonyos növények számára. A vermikulitot csíráztatáshoz, dugványozáshoz és magvetéshez javasolt használni. Mind a két anyag különböző szemcseméretekben érhető el. Gyakran használják talajkeverékekben, hogy javítsák a talaj struktúráját és hozzáadják a vízmegtartó képességet.

Összefoglalva: a perlit nagyon jó vízelvezető képességgel rendelkezik, míg a vermikulit nagyon jó vízmegtartó képességgel bír. A vermikulit nem ideális a talaj szellősebbé tételére, mert túl sok vizet szív magába. Ezt bizonyos növények nem kedvelik, mert a gyökereik könnyedén kirohadhatnak, ha túl sokáig állnak nedves talajban. A perlit ezzel szemben porózus szerkezete miatt javítja a talaj szellőzését, mert segít elvezetni az többlet nedvességet. Mindkettő hasznos lehet a talajban, de attól függően, hogy milyen célra használják őket, az egyik előnyösebb lehet a másiknál.

Pedig a több, mint százezer rovarfajta között vannak kifejezetten hasznosak is, és ideje lenne rájuk is koncentrálni.

Einstein jóslata vajon igazzá válik?

Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a gondolatot, miszerint ha a méhek kipusztulnak, akkor cirka négy éven belül vége az emberiségnek is. A méheket azonosítjuk ugyanis a leghasznosabb rovarokként: miközben önmaguk számára virágport gyűjtenek, hogy azzal etessék a növendék méhecskéket, aközben beporozzák a növényt, ami konkrétan a megtermékenyítést jelenti ez esetben. A beporzás-termékenyítés révén van lehetősége a növénynek gyümölcsöt és azon keresztül új magot nevelnie, így biztosítva a saját fajfenntartását.

Bár vitatható, hogy Einstein mondott-e valaha ilyesmit, az tény, hogy a méhek egészen biztosan hasznos munkatársak egy gazdaság életében, ugyanakkor csípésük nem mindenki számára kellemes… 

A hasznos rovarok különböző típusai

A hasznos rovarok felbecsülhetetlen értékű eszközt jelentenek az üvegházi és fóliatermesztők számára is. 

Három nagy altípusait különíthetjük el a hasznos rovaroknak.

A beporzók

Értelemszerűen ők azok a jótékony segítőink, akik a növények beporzásában segítenek. A méhek különböző típusai a legelterjedtebbek. Nagyon jó ötlet egyébként a gazdaságunk mellé néhány méhkaptárt telepíteni, még ha a mézgyűjtéssel nem is akarunk foglalkozni.

A húsevők

Bár véletlenszerűen ők is segíthetnek a megtermékenyítésben, de igazából az egyéb más kártevők semlegesítésében járnak élen. Legismertebb képviselőik a különböző katicabogarak, melynek lárvái előszeretettel lakmároznak levéltetveket. 

Ugyanide sorolhatók a fátyolkák különböző típusai, akik kettős módon képesek védekezni a tetvek (és más egyebek) ellen: egyrészt a lárváik nagy étvággyal fogyasztják eme kellemetlen kártevőt, másrészt kellemetlen szagot is képesek árasztani, ami eleve távol tartja a szagra érzékeny hernyókat és egyéb, a növényekre petézni akaró károkozó rovarokat. 

A nagyragadozók

De van a rovaroknak még ezen túl is egy külön csoportja, akikre lehet számítani olyankor, ha például poloskainvázióval szembesülünk. A poloskáknak gyakorlatilag egyetlen természetesen ellenségük van: az imádkozó sáska. Az imádkozó sáskák hírneve sajnos méltatlanul rossz, pedig majdnem, hogy babusgatni való kis jószágok. Megértjük, ha a gazdák nem szeretnének ájtatos manókkal osztozni a fólián, de ha mégis felbukkan egy-egy példány a környezetünkben, érdemes vigyázni rájuk, mert nagyon hatékony vadászok. Egyébként vásárolhatóak és terráriumban nevelhetőek is. Kicsi korukban imádják például a muslicákat!

Honnan szerezzünk hasznos rovarokat?

Először is, ha nem részeltettünk abban a szerencsében, hogy rendkívül sokszínű és nagyszámú a gazdaságunkban a jótékony rovarpopuláció, akkor elsődlegesen az ilyen rovarok megvásárlása a leghatékonyabb módja az elterjesztésüknek.

Mindezek után természetesen vigyázni is kell rájuk, érdemes számukra rovarhoteleket kihelyezni, ha pedig szükséges, akkor az utánpótlásról szintén vásárlással lehet gondoskodni.

Összességében ezeknek a hasznos fajoknak a megvásárlása és szabadon engedése nagyszerű módja annak, hogy üvegházat vagy a fóliát egészségesen és termelékenyen tartsuk, miközben kedves kis munkatársaink így majd elősegítik a fenntarthatóságot is.

Az egyik legismertebb és leggyakrabban vizsgált Trichoderma faj a Trichoderma harzianum, amelynek számos alkalmazása van az agrárbiotechnológiában. Ezen gomba előnyös hatásai közé tartozik a növényi gyökerek növekedésének elősegítése, a növények immunrendszerének erősítése, valamint a növényi kórokozók elleni védelem biztosítása.

Nincs szó kémiai növényvédőszerekről, ezek élő szervezetek, amelyekkel vegyszermentesen oldható meg a védekezés. Meggátolják a növénykórokozó gombák terjedését és azok kártételét. A Trichoderma gombák az elhalt növényi szármaradványok lebontásával táplálkoznak. A növények gyökérzónáiban a más gombák fonalait felismerik, arra rátekerednek, a megtámadott gomba sejtfalát feloldják, majd a célgomba fonalainak belsejébe hatolva annak beltartalmát tápanyagként hasznosítani képesek.

A következő gombákat tudják parazitaként megtámadni: Alternaria, Armillaria, Botrytis, Fusarium, Monilia, Phytophthora, Pythium, Rhizoctonia, Sclerotinia és Verticillium.

Ezen felül serkentik a növények védekezési reakcióit is, mely az egész növényre kiterjedhet azaz, ha a gyökérszinten történik a kezelés, az védelmet biztosíthat a levélszinten támadó gombák és baktériumok ellen is. Ezen felül a Trichodermák nem csak egymással, hanem baktériumokkal is kombinálhatók, amelyek foszformobilizálásra és nitrogénmegkötésre képesek. Így kiegészítik és erősítik egymást. Fontos, hogy ezeket a készítményeket rendszeresen használjuk, hogy a talajéletet is serkentsük és a gombák felszaporodása folyamatos legyen.

A Trichoderma harzianum hasznos lehet a paradicsom növényeknél, mivel képes elnyomni a kórokozó gombákat, amelyek gombafertőzést okozhatnak a paradicsom növényeknél. Ezen kívül, ez a gomba számos más növényfajjal is szimbiózisban élhet, mint például a kukorica és a búza.

A Trichoderma fajok hasznosak lehetnek az élelmiszeriparban is, például az élelmiszer-előállításban, mivel képesek segíteni az élelmiszeripari hulladékok lebontásában és a különböző élelmiszeripari folyamatok optimalizálásában.

Azonban a Trichoderma fajok hasznos hatásai mellett számos negatív hatásuk is lehet az emberi egészségre. Például a Trichoderma fajok allergiás reakciókat okozhatnak az emberekben, különösen azokban, akik érzékenyek a penicillinre.

A Trichoderma fajoknak számos biotechnológiai és agráripari alkalmazása van, azonban fontos szerepet játszik az életképes és biztonságos használatuk garantálása az emberi egészség és a környezet védelme érdekében. Ennek érdekében a további kutatások elengedhetetlenek a Trichoderma fajok hatásainak teljes körű megértéséhez, valamint az optimális felhasználási módszerek kidolgozásához.

Nem csoda, hogy a téma megosztó: a genetikai módosítás olyan szintű beavatkozás a növény genomjába, ami nemcsak élelmiszerbiztonsági, de etikai kérdéseket is felvet. 

• Van-e joga az embernek Istent játszani és olyan élőlényeket teremteni, amik korábban nem léteztek?
• Van-e tudásunk arról, hogy az élet harmóniájába történő ilyen szintű beavatkozásoknak mi lesz a hosszú távú következménye?
• Tényleg annyi előnnyel jár-e egy-egy genetikai módosítás, mint azt a szabadalmat birtoklók állítják?

A jó vagy rossz kérdésköre

A természetben nincs jó vagy rossz. A természetben nem rossz az, ha egy tigris levadássza a cuki kis kecskét, mert a természetben nincs etika, csak a túlélés van.

A természetben nem rosszak az általunk kártevőként azonosított rovarok sem, mert fontos szerepük van abban, hogy a növények túlburjánzásának megálljt parancsoljanak. Lehetséges, hogy valami emberi léptékkel nézve káros, de közben pedig a teljes bolygó ökoszisztémáját tekintve pont, hogy előnyös!

A természetben nem létezik a jó és a rossz fogalma, mert a természetben a harmónia és a diszharmónia fogalma létezik.

Ezt fontos tudatosítanunk akkor, ha a GMO-k teljes képét át akarjuk látni, és az esetleges rövid távú előnyökön túl is akarunk nézni.

Mi a különbség a GMO és a nemesítés között?

Három nagy különbséget emelnénk ki máris:

1. A nemesítés véletlenszerű, kiszámíthatatlan, a természetben előforduló véletlenekre hasonlító módosulás elősegítése. Nem konkrét, korábban sosem létezett tulajdonságot próbálunk a nemesítéssel előidézni, hanem mi csak bizakodunk abban, hogy az összepárosításban kiteljesedik majd a mi, termesztői szándékunk is. Ez szelíd, természetes módja a változásnak, nem véletlenül nevezzük nemesítésnek. Ez feljavítást, minőségemelést jelent, aminél az is benne van a pakliban, hogy egyszerűen nem történik meg. A nemesítés a módosulás elősegítése, nem pedig erőszakolása.
2. Ezzel szemben a génmódosítás egy durva beavatkozás, direkten, befolyásoló, visszafordíthatatlan, mindenképp megvalósuló eredményt okozó cselekvést igényel a machinátor részéről. A génmódosítás az egy végérvényes beavatkozás, ami, ha nagyon szigorúan vesszük, akkor teljesen természetellenes. 
3. A génmódosításnál nem két hasonló növény genomja közti DNS-csere történik, hanem gyakran teljesen más fajok DNS részeit illesztik be a növénybe! Ha kivesszük a képletből a szándékosság és a természetesség kérdéskörét, akkor is felmerül a kérdés, hogy mit keresnek baktériumok génrészletei például a kukorica DNS-ében?

A nemesítés egy nemes cselekedet, a természettel való harmóniában működés egy szép példája, aminél meghagyjuk a természetnek azt a lehetőséget is, hogy egyszerűen ne vigye végbe a változást.

A génmódosítás egy brutálisan durva, természetellenes beavatkozás, amikor különböző fajok részképességeit keverik egymással, a nagyon kérdőjeles előnyökért cserében. Ez utóbbinál a természetnek nincs választása: a beillesztett DNS részlettel kezdenie kell valamit, és maximum csak annyi választása van, hogy elöli-e a kérdéses egyedet vagy sem…

Mire hivatkoznak a GMO hívei?

A GMO híveinek természetesen rengeteg érvük van a génkészletekbe való beavatkozás minél szélesebb körben való elterjesztésének előremozdítása érdekében.

Általában azzal érvelnek, hogy a GMO-k a kártevőknek való ellenállás okán jöttek létre leginkább, és például ha egy növényfajta ellenáll a kártevőknek a génmódosítás által, akkor kevesebb növényvédő szerre lesz szükség, ami a legtöbb esetben kevesebb mérget jelent mind a növényben, mind a talajban.

Ezért olyan növényeket hoztak létre a genetikai laborokban, amikbe bevitték azt a képességet, hogy elpusztítsák a saját kártevőiket. 

Tehát az élelmiszer növényeket – pl. kukoricát, szóját – felruházták gyilkolási képességgel. Ugye milyen jól hangzik? – kérdezhetnénk ironikusan. 

De nagyon is logikus az a kérdés, hogy mi lesz, ha a GMO növények esetleg olyan további mutációkon esnek majd át, hogy nemcsak a saját kártevőiket, de például az őket elfogyasztó állatokat (takarmánynövények) vagy épp az embert (élelmiszernövények) fogják célba venni pusztító szándékkal?

Ahány érvük van a GMO híveknek, sokszorosan több ellenérvük van a GMO ellenzőinek.

GMO helyzet az EU-ban

Európai Unió a nemzetállamok hatáskörébe utalta a GMO-kal kapcsolatos döntéseket, pont a cikkünk elején felvetett megosztottság miatt is. A GMO viszont brutálisan jó üzlet, ezért a lobbiereje is hatalmas, így aggodalomra ad okot az, hogy hosszú távon vélhetően repedezni fognak a kormányok által emelt tiltófalak. 

A kísérletek tovább folynak, és a növényeken túl már állatok génmódosításával is több évtizede foglalkoznak az ebben érdekelt körök. A dilemmák sora csak növekszik, megnyugtató válaszok pedig egyre kevésbé születnek. 

Ahogy sok más mindennel kapcsolatban is, a teljes ellenállás és a zéró tolerancia a legjobb módja annak, hogy a GMO-lobbi elszabadulását megakadályozzák a nemzetállamok, mert ha ez a világ csak a kislábujját is be tudja dugni a döntéshozói ajtókon, akkor nem lesz élő ember a Földön, aki meg tudná mondani, hogy mi lesz ennek a végső következménye.

A nappalok rövidülését és a fényviszonyok csökkenését a növényeink is érzékelik. Télen pihenőre térnek, ezáltal a növekedésük lelassul, nem igényelnek annyi vizet, mint nyáron, sőt tápoldatot sem, ugyanis nem tudják hasznosítani a téli időszakban.

Nyáron a napsütéses órák száma több, ekkor rendszeres tápoldatozást és sok vizet igényelnek a hajtások, virágok megfelelő növekedése érdekében. A téli hónapokban jellemzően felhős, borús az időjárás. A bent tartott növényeket ez megviseli, ha olyan helyen vannak, ahol nem nagy az ablakfelület és kevés természetes fény éri őket. A fény a növekedésükhöz nélkülözhetetlen. A túlöntözés problémája ilyenkor szokott előállni, a gyökerek pusztulásához, rothadásához vezet. A növények vízzel való ellátását a növények igényeire kell alapozni. Semmiképp ne legyen pangó víz a cserepekben. A téli időszakban a vízellátásukat minimalizálni kell!

Télen sok szobában tartott növény hullajtja a leveleit, ennek több oka lehet. A kevesebb fény is okozhatja, illetve a nem megfelelő páratartalom. A fűtött szobákban a levegő páratartalma 30-50 % közötti, ami kevés számukra. A páratartalmat növelhetjük a növények körül, ha párologtató berendezéseket alkalmazunk vagy egyszerű megoldások is léteznek. Ilyen például egy növényspriccelő használata, amellyel naponta lepermetezheted vízzel a szobanövény leveleit. A másik módszer, ha kerámia tálakba helyezel kavicsokat és felöntöd vízzel, majd a növények közé helyezed. Megszívják magukat vízzel és folyamatosan párologtatni fognak.
Összességében elmondható, hogy a megfelelő hely, vízellátás és a páratartalom szabályozása az alapja, hogy növényeink átvészeljék a teli hónapokat. A korábban említett okok miatt jellemzően felkopaszodnak a növények, barnulnak, sárgulnak a leveleik. Ezek miatt aggódni nem szükséges, a tavasz meghozza a jó időt, amikor újra pompázni fognak szobanövényeink.
Amennyiben gondozásukban bizonytalanok vagyunk, keressünk fel egy szakembert, aki készséggel áll rendelkezésünkre.

• Szerezzük be a műtrágyákat! A foszfor és kálium tartalmú műtrágyákat ősszel, a nitrogén tartalmút tavasszal célszerű kijuttatni. A nitrogéntartalmú műtrágyák könnyen lemosódnak a talaj alsóbb rétegeibe, ezért célszerű tavasszal kiszórni azokat.
• Tervezzük meg a jövő évi vetéstervet és vetésforgót.
• Szerezzük be a megfelelően fémzárolt vetőmagokat biztonságos forrásokból.

• A kerti eszközök karbantartására is szánjunk időt. Élezzük meg a fűnyíró kését, kapát, ásót, engedjük le az olajat a kerti gépekből. Ápoljuk eszközeinket, hogy tavasszal csak elő kelljen venni és könnyen menjen velük a munka.
• Ha nagy hó esik, ami lenyomja az örökzöldek lombjait, verjük le róla a rajta maradt hóréteget, de megelőzésképp össze is köthetjük azokat.
• A csúszós felületeken a sózást a növények közelében kerüljük, helyette például kiváló megoldás a farforgács használata.
• Abban az esetben, ha nem rendelkezünk komposztálóval készítsünk egyet és kezdjük el a ház körüli szerves hulladékot gyűjteni, komposztálni.
• A metszés -5 ⁰C fok alatt nem ajánlott ebben az időszakban, ezzel kárt tehetünk növényeinkben, helyette csak élezzük meg a metszőollót.
• Ne feledkezzünk meg télen az itthon áttelelő madarakról sem, készítsünk vagy vásároljunk madáretetőt és folyamatosan töltsük fel azokat madáreleséggel. Ez lehet előre elkészített madáreleség, amely megvásárolható számukra és mindent tartalmaz, amire szükségük van a téli időszakban. Fagyosabb napokon víz utánpótlásról is gondoskodjunk számukra.
• A karácsonyfa felaprítva kiváló talajtakarásként szolgál, ezért, ha vágott fenyőnk volt ne dobjuk ki, hanem hasznosítsuk újra.

A kert szerelmesei már alig várják, hogy tavasz legyen, mindezek mellett hagyjunk időt magunknak a pihenésre is.

Íme néhány tipp:

• Az első és legfontosabb, hogy ne öntözzük túl a növényeinket. Télen a növények életfunkciója lelassul, kevesebb oxigént termelnek és több szén-dioxidot bocsátanak ki. Ha túlöntözzük őket, akkor gyökereik rothadásnak indulnak és tavaszra elpusztulhat a növényünk.
• Megfelelő mennyiségű természetes fényre szükségük van a szobában is. Lámpafénnyel ezt nem helyettesíthetjük. Ahhoz, hogy az életfolyamataik megfelelően működjenek elengedhetetlen a természetes fény.
• A szobanövények átlagosan 20 celzius fok körül érzik jól magukat. Amennyiben a lakást szellőztetjük figyeljünk, hogy közvetlen hideg ne érje a növényeket. Nem szeretik a hirtelen hőmérséklet változást, gyorsan láthatjuk, hogyha megváltozik a hőmérséklet, a növényeink azonnal jeleznek, például sárgulnak, barnulnak a levelei, akár le is hullhat egyes növények esetén.
• A lakásban tartott növényeket bizony tisztítani szükséges a rájuk szálló portól. Változó, hogy mikor kell portalanítani, de érdemes hetente megvizsgálni a leveleiket és ebből kiderülhet, mikor kell elvégezni a tisztítást. Ezzel a lépéssel a fotoszintézisben is segíthetjük a növényeket. Ezt végezhetjük portörlővel vagy egy nedves pamut ronggyal. Az utóbbinál figyeljünk oda, hogy alulról támasszuk meg a leveleket, hogy le ne törjenek vagy meg ne sérüljenek. A tisztítás során, ha látunk egészségtelen vagy elhalt leveleket, távolítsuk el azokat.
• A nagy cserepes növények esetében a talaj felső rétegének átforgatása is hasznos lehet, ezzel segítve a talaj levegőzöttségét.

Abban az esetben, ha ezeket a folyamatokat betartjuk jó kondícióban tarthatjuk szobanövényeinket, amelyek szépségükkel sok örömteli pillanatot varázsolnak számunkra.

Ne feledkezzünk meg az öntözőrendszer, a kerti csapok téliesítéséről sem. Zárjuk el a fagycsapot, majd nyissuk ki az összes csapot, hogy távozzon a víz belőle. A kerti slagot tekerjük fel és helyezzük fagymentes helyre. Amennyiben a kertben szivattyú is található, szereljük le, engedjük le belőle a vizet és ezt is tegyük melegebb helyiségbe. 

Mindezek mellett nem árt, ha a kerti benzinmotoros gépeket is megtisztítjuk, leengedjük belőle az olajat és tavaszig eltároljuk őket fagymentes helyen. A kertben használatos műtrágyákat és növényvédőszereket is rakjuk el.

Az elmúlt pár évben egyre elterjedtebb lett a kerti napelemes lámpák használata. Sokan nem sejtik, de ezek télen nagyon könnyen tönkremehetnek. Télire ezeket is érdemes zárt helyre eltenni, hogy következő évben tavasztól őszig újra pompázzanak kertünkben éjszakánként.

Alacsony hőmérsékleten már nem rothad el a zöldhulladék, ezért is fontos összeszedni. Ellenkező esetben alatta kipusztulhat a fű. Az úgynevezett hópenész is könnyebben kialakul. Ellene megfelelő gombaölőszerrel védekezhetünk.

A gyepszellőztetést végezhetjük ősszel és tavasszal is. A gyepszellőztetés során eltávolíthatjuk az elhalt növényi részeket, melyek filcréteget képeznek és a későbbiekben a hó alatt akadályozzák a tápanyagok, főleg a nitrogén és a foszfor áramlását. A gyepszellőztetést ősszel szeptemberben, tavasszal pedig márciustól májusig végezzük. Ha mindez megtörtént, a tápanyag utánpótlásról se feledkezzünk meg. Már kapható nagyobb áruházakban is kifejezetten őszi gyeptrágya, amely elősegíti a gyepek kedvező áttelelését. Ez több káliumot és kevesebb nitrogént tartalmaz, mint a tavasszal és nyáron használatos trágyák. A gyeptrágya fő tápanyaga a nitrogén, foszfor és kálium. A gyepműtrágyák nagy mennyiségben tartalmaznak káliumot, amelynek a fagyvédelemben fejti ki kedvező hatását. A nitrogén a növekedéshez szükséges, de télen egyáltalán nem nőnek a növények. Az őszi gyeptrágyák ezért kevesebb nitrogént tartalmaznak.

A monokultúrás mezőgazdaság elterjedése révén a növénytársítás fogalmáról és hasznosságáról jóval kevesebb szó esik, mint amennyit ez a téma megérdemelne. Cikkünkben megkíséreljük átadni az alapinformációkat a növénytársítással kapcsolatban, hogy kedvet csináljunk ehhez a méltánytalanul háttérbe szorított, természetes hozamnövelő és kártevő-kiiktató termesztési módszerhez.

A növénytársítás alapjai

A mezőgazdasági növénytársítás nem más, mint a különböző növényfajok egymás közelében történő stratégiai elhelyezése annak érdekében, hogy kihasználjuk a növények egymást kiegészítő tulajdonságait. 

Ha helyesen végzik, a növénytársítások javíthatják a terméshozamot, csökkenthetik a ráfordításokat és mérsékelhetik a kártevők okozta nyomást. 

A növénytársítás azonban összetett gyakorlat, amelyet a gazdaság vagy a kert egyedi igényeihez kell igazítani. A hatékony növénytársítás létrehozásához a termelőknek először is meg kell vizsgálniuk a társítás tervezett célját: A terméshozam növelésére, a ráfordítások csökkentésére vagy a kártevők elleni védekezésre fogják-e használni? 

A cél meghatározása után a termelők kiválaszthatják azokat a növényfajokat, amelyek kiegészítik egymást és elérik a kívánt eredményt. A növénytársítások hasznos eszközt jelenthetnek a gazdálkodók és a kertészek számára, de fontos megjegyezni, hogy minden növénytársítást gondosan meg kell tervezni ahhoz, hogy sikeres legyen.

Hogyan érdemes a növényeket társítani?

Ahogy fentebb említettük, a növénytársítás két vagy több növényfaj együttes termesztése annak érdekében, hogy kihasználjuk az egymást kiegészítő tulajdonságaikat. 

• Egyes növények például olyan vegyi anyagokat bocsátanak ki, amelyek elriasztják a kártevőket, 
• míg más növények vonzzák a hasznos rovarokat. 

A jól együttműködő növények gondos kiválasztásával a kertészek olyan ökoszisztémát hozhatnak létre, amely egyszerre termelékeny és kártevőmentes. Illetve logikusan a kártevőmentes gazdálkodás már eleve termelékenyebb lehet, hiszen kisebb a kártevők okozta veszteség.

Mit mivel társítsunk?

Meglepő lehet az ötlet, de a gazdálkodás során érdemes odafigyelni a virágokra: a levendula, a körömvirág, a “büdöske”, a kamilla, a sarkantyúvirág és a hozzájuk hasonló szépségek vonzzák a megtermékenyítésben élenjáró rovarokat, miközben illóolajokkal távol tartják például a tetveket.

A fokhagyma távol tartja a fonálférget és bizonyos gombákat is, de például a zeller is élen jár ilyen területen: az aromásabb növények a kártevők távoltartásában lehetnek segítségünkre.

De ez még nem minden!

Sok növénynek az az előnye, hogy takarja a talajt a hatalmas leveleivel, így segít a környező növényeknek is a megfelelő vízháztartásban. A tökfélék és a cukkini ültetése remek ötlet például kukorica mellé, így sokkal kevesebb kapálásra és locsolásra lesz szükség. De nem véletlenül szoktak futóbabot is ültetni a kukoricával együtt: a bab felfut a kukorica szárára, az így természetes támasza lesz. Olykor a praktikum lehet fontos és ehhez csak előre kell gondolkodni.

A variációk száma végtelen, csak azt kell előre tudnunk, hogy mi az elsődleges számunkra:

• a kártevők távoltartása,
• a beporzás hatékonysága,
• vagy a talajtakarás,
• esetleg egyéb más praktikumok.

Talajtípusonként, gazdaságonként eltérő lehet, hogy mi mivel párosítva válik be, mindenesetre érdemes lehet egy kis táblázatban vagy füzetben vezetni a saját tapasztalatokat, amik hosszú távon kincset fognak érni.

Termékeink