Előnyök

Évszakfüggetlen termesztés
A fűtött fóliaházak lehetővé teszik a növények egész évben történő termesztését. A beépített fűtésrendszer révén a hőmérsékletet szabályozni lehet, így hidegebb időjárási körülmények között is lehetőség van a növények növekedésének és termésének folytatására.

Jobb terméshozam
A fűtött fóliaházak megfelelő környezetet biztosítanak a növények számára, ami javíthatja a termés mennyiségét és minőségét. Az optimális hőmérséklet és páratartalom lehetővé teszi a növények számára, hogy optimális módon növekedjenek és fejlődjenek. Ráadásul jobban tartható a hőmérsékleti tartomány is, mint a nyári időszakban.

Növényvédelem
A fűtött fóliaházak védelmet nyújtanak a káros környezeti tényezők ellen, például a hideg, a fagy, a szél és a túlzott csapadék ellen. Ez csökkentheti a termés veszteségét, és hozzájárulhat a stabilabb termeléshez.

Környezetbarát technológia
A modern fűtött fóliaházak energiahatékonyak lehetnek, mivel a hőmérsékletet precízen lehet szabályozni, és a megfelelő szigetelési technikák alkalmazásával minimalizálható a hőveszteség. Ez is azt bizonyítja, hogy a növények a téli időszakban is tudnak nevelkedni és megfelelő termést hozni.

Hátrányok

Magas kezdeti költségek
A fűtött fóliaházak telepítése, szigetelése és karbantartása költséges lehet. A fűtésrendszer és a szükséges technológiai felszerelések beszerzése komoly beruházást igényelhet.

Fenntartási költségek
A fűtött fóliaházak működtetése folyamatos költségeket jelent, beleértve az energiaköltségeket is. A fűtés és a párolgás elleni védelem fenntartása hosszú távon meghatározó lehet a gazdálkodók számára.

Környezeti hatások
A fűtött fóliaházak energiatermelése és üzemeltetése károsan hat a környezetre, különösen, ha nem megfelelően tervezik és üzemeltetik. Az energiaveszteség és a fűtési rendszerek kibocsátása növelheti a szén-dioxid-kibocsátást.

Tartósság
A fóliaházak idővel kopnak és sérülnek, különösen az időjárási körülményektől függően. A fűtött fóliházak szerkezetének a rendszeres karbantartása és javítása nélkülözhetetlen a hosszú távú használathoz.

A fűtött fóliaházak sok előnnyel járnak, ami különösen igazolja, hogy Magyarországon is sokan fűtik a fóliaházakat a téli időszakban, hogy friss magyar termékek kerülhessenek a magyar boltok polcait.

Az elhalt növényi részek komposztálása egy kiváló módja annak, hogy visszavezessük a tápanyagokat a talajba. A komposztálás során a növényi anyagok lebomlanak, és természetes komposzt keletkezik belőlük. Ez a komposzt a talaj tápanyagellátását segíti elő, javítja a talaj szerkezetét, és növeli a vízmegtartó képességét. A komposztálás tehát nem csak a növényi maradványok hasznosítását szolgálja, hanem hozzájárul a fenntartható kertészkedéshez is.

Bioenergia biomasszából

Az elhalt növényi részeket nemcsak komposztálással hasznosíthatjuk, hanem biomassza előállításával is. A biomassza olyan biológiai anyagok összessége, amelyek energiatermelésre használhatók. Például a faapríték, növényi szárak, gyökerek és egyéb növényi maradványok mind alkalmasak lehetnek bioenergia előállítására.

A biomassza energiatermelése több módon történhet:

• Biomassza égetése: A biomassza elégetése során hő keletkezik, amelyet hőenergia termelésére lehet felhasználni. Például faaprítékot vagy növényi hulladékot használhatunk háztartási fűtéshez vagy erőművekben.
• Biomassza gázolása: A biomasszát gázokra bontják, például metánra és hidrogénre, amelyek éghetők és energiát szolgáltathatnak.
• Biomassza alkoholok előállítása: A biomassza alapanyagot lehet alkohollá, például etanolra, alakítani, amelyet üzemanyagként hasznosíthatnak.
• Biomassza fermentációja: A biomasszát mikroorganizmusok segítségével lehet lebontani, aminek során biogáz (metán és szén-dioxid keveréke) keletkezik, amely energiatermelésre használható.

Biomassza fenntarthatóság és környezeti hatások

A biomassza hasznosítása sok szempontból fenntartható megoldásnak tűnik. Az elhalt növényi részekből előállított biomassza újrahasznosítása csökkentheti a szemétlerakók terhelését és segíthet a környezetszennyezés csökkentésében. Továbbá, ha helyesen végzik a biomassza előállítását és felhasználását, akkor a fosszilis tüzelőanyagok iránti igényt is csökkentheti, ami hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Azonban fontos figyelembe venni a biomassza előállításának és felhasználásának környezeti hatásait is. A nagy mennyiségű biomassza termelése versenyt eredményezhet a területek használatáért, ami negatívan befolyásolhatja a talajminőséget és a biodiverzitást. Ezenkívül a biomassza égetése is légszennyezést okozhat, ha nem megfelelően történik.

Az elhalt növényi részek és növényi hulladékok nem csak kidobásra érdemesek. Komposztálással visszavezethetjük a tápanyagokat a talajba, míg biomassza előállításával megújuló energiát termelhetünk. Fontos azonban a fenntartható gyakorlatok alkalmazása, hogy ne csak a saját környezetünket óvjuk meg, hanem a globális környezeti problémákkal is szembenézzünk.

Kiemelendő, hogy palántálás után helyezzünk ki nagy mennyiségben sárga és kék ragadós fogólapokat, szalagokat. Nagy hatékonysággal vonzza az esetleg életben maradt vagy arra tévedő kártevőket. A termesztőberendezésekben éjszaka a növények 18-20 ⁰C fokot igényelnek. Erre fontos odafigyelni, ugyanis, ha megfáznak a palánták vontatottabb lesz a fejlődésük és a későbbi első termések is károsodhatnak. Mindenképpen szükséges a gyökéren és a lombon keresztüli trágyázás a növények megfelelő kondíciójának elérése érdekében, a gyökér felől gyökereztető készítménnyel, illetve levélen keresztüli lombtrágya használata javasolt. Ezt heti két alkalommal elvégezhetjük. A lombtrágyázás nem váltja ki a talajon vagy ültető közegen keresztüli tápanyagutánpótlást, de ha a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel valamilyen ok miatt nem lehetséges (hideg az ültetőközeg, nem megfelelő a pH), akkor ez egy jó kiegészítő lehetőség lehet. Amennyiben indokolt, a korai időszakban a lombtrágyázással együtt az első növényvédelmi lépéseket is megtehetjük.

A hasznos szervezetek betelepítése (biológiai növényvédelem) a kártevők ellen még várat magára tavaszig, tartós meleg időjárás beköszöntével telepíthetjük be őket.

A megfelelő minőségű és mennyiségű termés elérése érdekében a kiültetés után is gondoskodjunk növényeinkről minden nap. A rendszeres felvételezések során megelőzhető a kártevők felszaporodása, ezt foltkezeléssel orvosolhatjuk szükség esetén. A mindennapi gondoskodást növényeink meghálálják. 

Az üvegházaknak négy fő típusa van: hidegházak, melegágyak/melegházak, télikertek és az úgynevezett szoláriumok. 

Ismerkedjünk meg ezekkel és lássuk, miben hasonlítanak és miben különböznek! Kezdjük máris a hasonlóságokkal!

Mitől üvegház egy üvegház?

Az üvegházak, legyenek bármilyenek is, valószínűleg fix, stabil, tartós keretből és vagy üvegből, vagy például polikarbonát táblákból állnak. Jelenleg műanyag, több kamrás, hőszigetelt profilokból és a három rétegű, szintén többszörösen hőszigetelt üvegből készül a legtöbb üvegház, de ezeket általában rekreációs és életviteli célokra építtetik a megrendelők, hiszen ezek meglehetősen drága szerzetek tudnak lenni. A mezőgazdaságban az egyszerűbb kivitelű üvegház vázak terjednek inkább, melyeknek a megtérülési ideje így nagyon kedvező lesz. Szintén a gazdálkodásban terjed jobban a polikarbonát az üveg helyett, ugyanis a polikarbonát élettanilag hasznosabb a gazdálkodásban a növények számára.

Tehát úgy foglalhatjuk össze, hogy az üvegházak méretüktől és pontos funkciójuktól függetlenül házszerű, fix építmények általában. De ezen belül van négy nagyon elkülönülő típus, lássuk, most ezeket!

Hidegházak

A hidegházak a legegyszerűbb üvegháztípusok, amelyek hasonlatosak funkciójukban a fóliasátrakhoz, csak éppen házszerű építmények. Nincs alapjuk általában, a keretük földbe van rögzítve és az átlátszó lapok – melyek lehetnek üvegből, plexiből vagy polikarbonátból is – ezekhez vannak rögzítve. Az ilyen hidegházak egy kis szervezettséggel odébb is mozdíthatóak. Általában a fiatal növények vagy a kényes palánták hideg elleni védelmére használják, de a magok csíráztatására is alkalmasak. Kis, különálló fűtőberendezés alkalmazásával télen is használhatóak, de alapvetően nem fűtöttek.

Melegházak

A melegházak hasonlóak a hidegházakhoz, de az a lényeges különbség köztük, hogy bár ezek sem az évszázadoknak vannak általában telepítve, de már tartalmaznak saját fűtési rendszert, például a talajban elvezetett csöveket, bennük meleg vizet keringetve, amik alulról folyamatosan melegítik, vagy melegen tartják a növényeket. A melegházakat általában ott találjuk nagyobb számban, ahol termálvizes források (Szentes) vannak, mert ezeket szerte a világban hatékonyan használják az üvegházak fűtésére.

Télikertek

Ezek a lakossági felhasználók számára a leginkább ismert üvegház megoldások, melyeket a leggyakrabban teraszok beépítésekor használnak, de a kerti kiülők és a medencék körbeépítése is terjedő félben van. A télikertek házhoz csatoltan, vagy attól függetlenül álló üvegházak, amelyek általában üveg- vagy polikarbonát tetővel és falakkal rendelkeznek, és valamilyen módon fűtötté is tehetőek (például télen egybenyitva a lakótérrel). Ezeknek már fix, állandó alapjuk van. A télikertekben a növények is otthon érzik magukat, és általában nappali szobaként, lakótérként, mintsem termesztésre használatosak.

Szoláriumok

A szoláriumok az üvegházak speciális típusai, amelyeket úgy terveztek, hogy a napenergiát összegyűjtsék és tárolják, és azt télen a ház fűtésére használják. Tehát ezeket úgy kell elképzelni, hogy lakóházakhoz vannak hozzátoldva és nem főként a termesztés, hanem a passzív fűtés a lényegük. Mindemellett természetesen a növények is imádják a szoláriumok mikroklímáját. A nap erejét kihasználva a szoláriumok ideális környezetet biztosítanak például a trópusi növények számára is, nyáron viszont az árnyékolásról kell gondoskodni, hiszen a napfényt akkor is begyűjtik, és az nem biztos, hogy pont szándék is olyankor.

A gazdálkodásban a hidegházak és a melegházak a legelterjedtebbek a fóliasátrak mellett.

Termékeink

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos információi szerint Magyarország egyik fő meghatározója a Kárpát-medence jellemző domborzata: az ország felszínének több mint fele 200 m tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság, mely túlnyomó részén a mérsékelten meleg – száraz klímatartomány jellemző. Az ország éghajlata rendkívül változékony, az egyes területek között ugyan jelentős eltérések figyelhetők meg, általánosságban az éghajlatát többnyire nedves kontinentálisként jellemzik. Ez azt jelenti, hogy jelentős az éves hőmérsékletingás, a négy évszak határozottan elkülöníthető. Az éves átlaghőmérséklet 10 °C, az évi közepes hőingás azonban több, mint 20 °C.

A száraz, meleg nyarak és csapadékos, hideg telek váltakozásához való hatékony alkalmazkodás érdekében javasolt a szabadföld helyett a – könnyebben kontrollálható – fóliasátrat vagy üvegházat választani növénytermesztésre. A sátor lehetőséget biztosít egész évben a hőmérséklet, páratartalom és csapadékmennyiség szabályozására. Ha a sátor fűthető, akkor gyakorlatilag bármilyen növény termeszthető alatta, határ a csillagos ég. 

Azonban ha semmiféle fűtési rendszer nincs installálva, a lehetőségek sokkal korlátozottabbak. Egy hideg sátor a téli hónapokban megnehezíti a termesztést, azonban a megfelelő módszerek alkalmazásával egynyári és akár évelő növények termesztésére is alkalmas lehet.

Télen egy hideg sátorban leginkább a zöldek termesztésére van lehetőségünk – pl. spenót, saláta, káposzta, brokkoli, zeller, borsó, stb. Ezen felül a téli hőmérséklet számos gyökérzöldségben stimulálja a cukortermelést, így sokkal édesebb sárgarépa, cékla vagy fehérrépa termeszthető a hideg fólia alatt. Megannyi hidegtűrő virág is akad, többek között a körömvirág, vagy az árvácska, melyek nemcsak elviselik a hűvösebb időt, de télen virágozni is fognak.

Miért biztonságosabb a hidegfóliás termesztés a szabadföldinél, ha ezek a növények hidegben ígyis-úgyis termeszthetőek? A fólia nemcsak a hőmérséklet szabályozására ad lehetőséget, hanem a megfelelő csapadék biztosítására is, valamint arra, hogy a hirtelen érkező természeti változásokra reagálni tudjunk. A szabadföldön esélyünk sincs megvédeni növényeinket például egy vad vihartól vagy pusztító jégesőtől, míg a sátor megfelelő védelmet nyújt ezekkel szemben. 

Ha emellett a sátor fűthető is, úgy még a nagyon extrém hőmérsékletváltozással is felvehetjük a versenyt. Fűtési módszerekről itt olvashatsz bővebben korábbi cikkünkben.

A Fóliavezérlés szenzorainak adatszolgáltatásával, a távolról is irányítható szellőztető rendszerével, valamint az automatikus hőmérséklet- és páratartalomkezeléssel a növénytermesztés még könnyebbé és kényelmesebbé válik a fóliasátorban. 

A fóliasátorban történő fűtéssel a célunk, hogy elkerüljük a fagyot, ne vesszen oda a növényünk, és minél előbb tudjuk a terméket a piacra vinni, azaz minél előbb tudjunk belőle profitálni. Kérdés, hogy hol van a fóliasátrunk, mit termesztünk benne, milyen módszerekkel tesszük ezt, továbbá mekkora büdzsé áll rendelkezésünkre, és milyen energiahordozót tudunk használni. 

Azt, hogy milyen fűtési és hűtési megoldásokat alkalmazunk a fóliasátrunkban, sok tényező befolyásolja. Fontos a fólia típusa, minősége, hiszen ma már speciális, többrétegű fóliák is kaphatók. Fényáteresztő és fényszóró képességük révén komplett üvegházhatás érhető el. A blokkosított, azaz többhajós kialakítás energetikai szempontból és költséghatékonyságot tekintve is sok előnnyel jár, mivel így optimálisabb a tér kihasználhatósága, illetve a fűtési-hűtési rendszer is könnyebben kialakítható, gazdaságosabban működtethető. 

A hűtés és fűtés a kockázatvállalási kedvről is szól. Kockáztatjuk-e a termést és a bevételünket. A hőigényt definiálhatjuk vészhelyzeti, mérsékelt és fiziológilag optimális szinten. A vészhelyzeti fűtés azt jelenti leegyszerűsítve, hogy akkor fűtünk, amikor már magas a kockázati szintünk, azaz akár már kár érheti a növényt. A hideghajtatásra tervezett fóliasátrakba például propángázos technológián alapuló vészfűtést építenek. Amennyiben például a külső hőmérséklet a fagyhatár közelébe ér, a vészfűtés reagál és felfűti a fóliasátrat a megfelelő hőmérsékletre. A mérsékelt esetében a hőmérsékletet olyan szinten tartjuk, ami még nem káros a növénynek, azaz a legalacsonyabb hőmérséklet nem káros számára. A fiziológiailag optimális szint jelenti a kánaánt, amikor pontosan azt a hőfokot nyújtjuk, amelyre a növénynek szüksége van.

Technológiát áttekintve szóba jöhet az olcsónak nem mondható gázkazános fűtési rendszer vagy a kifejezetten innovatív termálvizes rendszer, illetve remek megoldás a biomassza-tüzelés is.  A melegvíz-keringetési fűtési rendszer esetében a csövek a termesztő sorok között futnak, akár középmagasságra is elvezetve azoknak a növényeknek az esetében, amelyek hőigényesebbek. 

Kiváló megoldás a hőszivattyús fűtéstechnika a fóliasátrak számára, mert a külső környezetből, a vízből vagy a földből származó hőt alakítja át az ideális hőmérsékletre. Ehhez a típusú fűtéshez az energia kinyerhető napelemmel és akár szélgenerátorokkal is. Így nem történik káros gázkibocsátás sem. 

Körülbelül 300 kW-ig, azaz alacsony hőteljesítmény-igényig jó választás lehet a félautomata fatüzelésű kazán, de szóba jöhet az automata faapríték- vagy szalmatüzelésű kazán is. Sőt az infrafűtés is lehetséges fűtési alternatíva.

A levegőt többféle módon is lehűthetjük, ami azonnal „kéznél van”, az a szellőztetés. A másik lehetőségünk a fokozott árnyékolás. Kevesebb napfény, kevesebb sugárzás és alacsonyabb hőmérséklet lesz a hűsítő eredmény. Árnyékolás céljából hígabb agyagot is szoktak a fóliasátor külső felületére tenni, amit idővel persze lemos az eső. Drágább a speciális hálók vásárlása. A fóliákra árnyékoló oldatokat, mint védőréteget is beszerezhetünk. Nagyanyáink módszere volt, hogy mésztejjel kezelték kívülről a fóliát. A hűtés történhet vízporlasztással, nagynyomású párásítással és ún. evaporatív hűtéssel is. Ez utóbbinál a levegő hűs, ködmentes lesz. 

A téli időszakban jellemző a légszárazság, a növények vizet veszíthetnek, amely megelőzhető megfelelő párásítással. A párásító nyáron is jó szolgálatot tesz, szabályozhatja a hőmérsékletet, illetve a talaj nedvesség-kipárolgását is lassítja. A szellőzéssel a sátrunkba bejöhetnek kártevők. A párásító berendezés azért is kedvező, mert képesek távol tartani a bogarakat. Ha nedves a szárnyuk, nem tudnak repülni. A párásítóval kevesebbet is kell öntözni. Választhatunk párásító ködhűtő készüléket is, amely szabályozhatóságának köszönhetően egész évben fenntartja a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat. 

Ha lehetőségünk van, kerüljük azt, hogy a személyes jelenlétünkre folyamatosan szükség legyen, oldjuk meg, hogy ne kerüljünk az energiafüggőség csapdájába. Az innovatív technológiákkal egyszeri befektetéssel időt, pénzt takarítunk meg, a növényeink pedig hálásan mosolyognak majd ránk.

A hobbisátrak három leggyakrabban használt fűtési eszköze: a gáz, az elektromos, valamint a passzív napenergia felhasználása.

Míg a gázfűtés talán az egyik leggazdaságosabb megoldás a sátor megfelelő hőmérsékleten tartására a hideg téli éjszakákon, nagyjából 80%-os hatékonyságot biztosít csak. A nyílt lángú fűtőberendezés alapvetően nem javasolt, hiszen az általa kibocsátott gázok a rügyező növényekre pusztítóan hathatnak – az orchidea például ezek hatására teljesen elveszítheti rügyeit. A nem nyílt lánggal operáló berendezés által kibocsátott gázok miatt is a sátor oldalán kivezető nyílás szükséges, mely az ezért elvesztett hő miatt csökkenti a gázfűtés hatékonyságát. 

Az elektromos fűtés ezzel szemben 100%-os hatékonyságot biztosít, azonban jóval drágább is, és kétségkívül nem minden gazda számára megfizethető, sőt, sok esetben az áramszámla mértéke könnyedén meghaladhatja a fólia alatt termesztett növények összértékét.

Egy másik lehetőség, hogy napközben valamilyen, annak egy bizonyos ideig való tárolására alkalmas termikus eszközbe gyűjtik a napenergiát (pl. fekete kannába gyűjtött víz – a víz hőkapacitása több, mint a levegő négyszerese), majd éjszaka kieresztik a sátorban. Amikor ezt a módszert az elektromos fűtéssel együtt alkalmazzák, látványosan csökken a fűtés költsége. Habár a napenergia hasznosítása nyáron viszonylag egyszerű, télen már nem feltétlenül az – rövidebbek a nappalok, és akkor is átlagosan kevesebb napfényre lehet számítani.

A sátor téli fűtése mellett mindenképp kiemelt figyelmet kell kapnia annak nyári hűtésének, szellőztetésének is. Bármily meglepő, évente több növény pusztulását okozza a túlzott meleg, mint a hideg hőmérséklet.

A friss levegő hiánya a fotoszintézishez elengedhetetlen szén-dioxid hiányát okozza, valamint melegágyat biztosít a kártevők számára is. Ezen felül a természetben jelenlévő beporzás a sátorban a természetes szél hiányában csakis megfelelő szellőztetés mellett valósulhat meg – többek között ez elengedhetetlen a paradicsomhoz hasonló önbeporzó növények számára is. A sátor hűtése ventilátorokkal, az oldalon kivezető szellőzőnyilások által, valamint feltekerhető sátorlebenyekkel is elősegíthető. Egy másik megoldás a párásító berendezés, ám ezzel nagyon okosan kell bánni, hiszen  hűtés mellett a levegő páratartalmát is emeli.

És hogyan lehet még gazdaságosabbá tenni a fóliasátor fűtés-hűtését? Ahogyan a mai világban oly sok más terület problémáinál, úgy itt is segítséget nyújthat a megfelelő automatizálási rendszer integrálása. Mi a Fóliavezérlésnél ebben nyújtunk segítséget a távolról is vezérelhető rendszerünkkel, mely az állandó hőmérséklet megtartását biztosítja, így megszüntetve a többszöri felfűtésből adódó extra költségeket. Egyszerűsíti továbbá a kiszámíthatatlan időjárás miatt kialakuló természetes hőingadozást is az előre beállított hőmérséklet folyamatos fenntartása által.