Alacsony hőmérsékleten már nem rothad el a zöldhulladék, ezért is fontos összeszedni. Ellenkező esetben alatta kipusztulhat a fű. Az úgynevezett hópenész is könnyebben kialakul. Ellene megfelelő gombaölőszerrel védekezhetünk.

A gyepszellőztetést végezhetjük ősszel és tavasszal is. A gyepszellőztetés során eltávolíthatjuk az elhalt növényi részeket, melyek filcréteget képeznek és a későbbiekben a hó alatt akadályozzák a tápanyagok, főleg a nitrogén és a foszfor áramlását. A gyepszellőztetést ősszel szeptemberben, tavasszal pedig márciustól májusig végezzük. Ha mindez megtörtént, a tápanyag utánpótlásról se feledkezzünk meg. Már kapható nagyobb áruházakban is kifejezetten őszi gyeptrágya, amely elősegíti a gyepek kedvező áttelelését. Ez több káliumot és kevesebb nitrogént tartalmaz, mint a tavasszal és nyáron használatos trágyák. A gyeptrágya fő tápanyaga a nitrogén, foszfor és kálium. A gyepműtrágyák nagy mennyiségben tartalmaznak káliumot, amelynek a fagyvédelemben fejti ki kedvező hatását. A nitrogén a növekedéshez szükséges, de télen egyáltalán nem nőnek a növények. Az őszi gyeptrágyák ezért kevesebb nitrogént tartalmaznak.

A talajszerkezet szempontjából a huminsavak talajszemcséket összetartó hatása meghatározó. A kolloid hatású huminsavak kalciummal alkotott kalcium humátjai tartják össze tartósan a talajrészeket. Az összeragasztott szemcsék porózusak és vízállóak. A huminsavakhoz kötött elemek nehezebben oldódnak, megvédik a tápelemeket a kimosódástól.
A fulvosavak lazább kötéssel kapcsolódnak a tápelemekhez, vízben jól oldódnak, folyamatosan biztosítanak tápanyagot. Hatékonyságuk az egyes mikroelemeket tekintve függ a talaj, közeg kémhatásától, de minden esetben előnyös. Közvetve kedvező hatással vannak a talajéletre is, ezzel is javítják a talaj termőképességét, szervesanyagainak feldolgozását, a talaj tápanyagforgalmát.
A hajtatótalajok humusztartalmát elsősorban szerkezeti szempontból értékeljük. Minél magasabb szerkezet vonatkozásában, annál kedvezőbb.
Összefoglalva, a humusz javítja a talajok víz- és tápanyagmegkötő képességét, ami annyit jelent, hogy a csapadék nem folyik gyorsan át a gyökérzónán, azt hasonlóan a tápanyagokhoz, a gyökérzet számára könnyen felvehető formában megtartja, megakadályozza a talaj összetömődését, elősegíti a kedvező levegő-víz arány kialakulását, így túlöntözések alkalmával sem áll fenn a gyökérfulladás veszélye. Esetlegesen kisebb mértékben.
Bomlása során tápanyagokhoz juttatja a növényeket. Növeli a talajok pufferképességét, megköti a növények számára káros anyagokat, elősegíti a talajok gyorsabb felmelegedését.
A talajok humusztartalmának növelése csak bizonyos határig lehetséges, ugyanis a humusz mennyisége a klimatikus és a talajviszonyokkal van összefüggésben. Így például hajtatásban a homoktalajok esetében, még rendszeres, nagyadagú trágyázás alkalmával sem emelkedik a humusztartalom 3-4% fölé. A humusz bomlását elősegíti a talaj erős felmelegedése és kiszáradása.