Előnyök

Évszakfüggetlen termesztés
A fűtött fóliaházak lehetővé teszik a növények egész évben történő termesztését. A beépített fűtésrendszer révén a hőmérsékletet szabályozni lehet, így hidegebb időjárási körülmények között is lehetőség van a növények növekedésének és termésének folytatására.

Jobb terméshozam
A fűtött fóliaházak megfelelő környezetet biztosítanak a növények számára, ami javíthatja a termés mennyiségét és minőségét. Az optimális hőmérséklet és páratartalom lehetővé teszi a növények számára, hogy optimális módon növekedjenek és fejlődjenek. Ráadásul jobban tartható a hőmérsékleti tartomány is, mint a nyári időszakban.

Növényvédelem
A fűtött fóliaházak védelmet nyújtanak a káros környezeti tényezők ellen, például a hideg, a fagy, a szél és a túlzott csapadék ellen. Ez csökkentheti a termés veszteségét, és hozzájárulhat a stabilabb termeléshez.

Környezetbarát technológia
A modern fűtött fóliaházak energiahatékonyak lehetnek, mivel a hőmérsékletet precízen lehet szabályozni, és a megfelelő szigetelési technikák alkalmazásával minimalizálható a hőveszteség. Ez is azt bizonyítja, hogy a növények a téli időszakban is tudnak nevelkedni és megfelelő termést hozni.

Hátrányok

Magas kezdeti költségek
A fűtött fóliaházak telepítése, szigetelése és karbantartása költséges lehet. A fűtésrendszer és a szükséges technológiai felszerelések beszerzése komoly beruházást igényelhet.

Fenntartási költségek
A fűtött fóliaházak működtetése folyamatos költségeket jelent, beleértve az energiaköltségeket is. A fűtés és a párolgás elleni védelem fenntartása hosszú távon meghatározó lehet a gazdálkodók számára.

Környezeti hatások
A fűtött fóliaházak energiatermelése és üzemeltetése károsan hat a környezetre, különösen, ha nem megfelelően tervezik és üzemeltetik. Az energiaveszteség és a fűtési rendszerek kibocsátása növelheti a szén-dioxid-kibocsátást.

Tartósság
A fóliaházak idővel kopnak és sérülnek, különösen az időjárási körülményektől függően. A fűtött fóliházak szerkezetének a rendszeres karbantartása és javítása nélkülözhetetlen a hosszú távú használathoz.

A fűtött fóliaházak sok előnnyel járnak, ami különösen igazolja, hogy Magyarországon is sokan fűtik a fóliaházakat a téli időszakban, hogy friss magyar termékek kerülhessenek a magyar boltok polcait.

Az elhalt növényi részek komposztálása egy kiváló módja annak, hogy visszavezessük a tápanyagokat a talajba. A komposztálás során a növényi anyagok lebomlanak, és természetes komposzt keletkezik belőlük. Ez a komposzt a talaj tápanyagellátását segíti elő, javítja a talaj szerkezetét, és növeli a vízmegtartó képességét. A komposztálás tehát nem csak a növényi maradványok hasznosítását szolgálja, hanem hozzájárul a fenntartható kertészkedéshez is.

Bioenergia biomasszából

Az elhalt növényi részeket nemcsak komposztálással hasznosíthatjuk, hanem biomassza előállításával is. A biomassza olyan biológiai anyagok összessége, amelyek energiatermelésre használhatók. Például a faapríték, növényi szárak, gyökerek és egyéb növényi maradványok mind alkalmasak lehetnek bioenergia előállítására.

A biomassza energiatermelése több módon történhet:

• Biomassza égetése: A biomassza elégetése során hő keletkezik, amelyet hőenergia termelésére lehet felhasználni. Például faaprítékot vagy növényi hulladékot használhatunk háztartási fűtéshez vagy erőművekben.
• Biomassza gázolása: A biomasszát gázokra bontják, például metánra és hidrogénre, amelyek éghetők és energiát szolgáltathatnak.
• Biomassza alkoholok előállítása: A biomassza alapanyagot lehet alkohollá, például etanolra, alakítani, amelyet üzemanyagként hasznosíthatnak.
• Biomassza fermentációja: A biomasszát mikroorganizmusok segítségével lehet lebontani, aminek során biogáz (metán és szén-dioxid keveréke) keletkezik, amely energiatermelésre használható.

Biomassza fenntarthatóság és környezeti hatások

A biomassza hasznosítása sok szempontból fenntartható megoldásnak tűnik. Az elhalt növényi részekből előállított biomassza újrahasznosítása csökkentheti a szemétlerakók terhelését és segíthet a környezetszennyezés csökkentésében. Továbbá, ha helyesen végzik a biomassza előállítását és felhasználását, akkor a fosszilis tüzelőanyagok iránti igényt is csökkentheti, ami hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Azonban fontos figyelembe venni a biomassza előállításának és felhasználásának környezeti hatásait is. A nagy mennyiségű biomassza termelése versenyt eredményezhet a területek használatáért, ami negatívan befolyásolhatja a talajminőséget és a biodiverzitást. Ezenkívül a biomassza égetése is légszennyezést okozhat, ha nem megfelelően történik.

Az elhalt növényi részek és növényi hulladékok nem csak kidobásra érdemesek. Komposztálással visszavezethetjük a tápanyagokat a talajba, míg biomassza előállításával megújuló energiát termelhetünk. Fontos azonban a fenntartható gyakorlatok alkalmazása, hogy ne csak a saját környezetünket óvjuk meg, hanem a globális környezeti problémákkal is szembenézzünk.

Kiemelendő, hogy palántálás után helyezzünk ki nagy mennyiségben sárga és kék ragadós fogólapokat, szalagokat. Nagy hatékonysággal vonzza az esetleg életben maradt vagy arra tévedő kártevőket. A termesztőberendezésekben éjszaka a növények 18-20 ⁰C fokot igényelnek. Erre fontos odafigyelni, ugyanis, ha megfáznak a palánták vontatottabb lesz a fejlődésük és a későbbi első termések is károsodhatnak. Mindenképpen szükséges a gyökéren és a lombon keresztüli trágyázás a növények megfelelő kondíciójának elérése érdekében, a gyökér felől gyökereztető készítménnyel, illetve levélen keresztüli lombtrágya használata javasolt. Ezt heti két alkalommal elvégezhetjük. A lombtrágyázás nem váltja ki a talajon vagy ültető közegen keresztüli tápanyagutánpótlást, de ha a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel valamilyen ok miatt nem lehetséges (hideg az ültetőközeg, nem megfelelő a pH), akkor ez egy jó kiegészítő lehetőség lehet. Amennyiben indokolt, a korai időszakban a lombtrágyázással együtt az első növényvédelmi lépéseket is megtehetjük.

A hasznos szervezetek betelepítése (biológiai növényvédelem) a kártevők ellen még várat magára tavaszig, tartós meleg időjárás beköszöntével telepíthetjük be őket.

A megfelelő minőségű és mennyiségű termés elérése érdekében a kiültetés után is gondoskodjunk növényeinkről minden nap. A rendszeres felvételezések során megelőzhető a kártevők felszaporodása, ezt foltkezeléssel orvosolhatjuk szükség esetén. A mindennapi gondoskodást növényeink meghálálják. 

Az üvegházaknak négy fő típusa van: hidegházak, melegágyak/melegházak, télikertek és az úgynevezett szoláriumok. 

Ismerkedjünk meg ezekkel és lássuk, miben hasonlítanak és miben különböznek! Kezdjük máris a hasonlóságokkal!

Mitől üvegház egy üvegház?

Az üvegházak, legyenek bármilyenek is, valószínűleg fix, stabil, tartós keretből és vagy üvegből, vagy például polikarbonát táblákból állnak. Jelenleg műanyag, több kamrás, hőszigetelt profilokból és a három rétegű, szintén többszörösen hőszigetelt üvegből készül a legtöbb üvegház, de ezeket általában rekreációs és életviteli célokra építtetik a megrendelők, hiszen ezek meglehetősen drága szerzetek tudnak lenni. A mezőgazdaságban az egyszerűbb kivitelű üvegház vázak terjednek inkább, melyeknek a megtérülési ideje így nagyon kedvező lesz. Szintén a gazdálkodásban terjed jobban a polikarbonát az üveg helyett, ugyanis a polikarbonát élettanilag hasznosabb a gazdálkodásban a növények számára.

Tehát úgy foglalhatjuk össze, hogy az üvegházak méretüktől és pontos funkciójuktól függetlenül házszerű, fix építmények általában. De ezen belül van négy nagyon elkülönülő típus, lássuk, most ezeket!

Hidegházak

A hidegházak a legegyszerűbb üvegháztípusok, amelyek hasonlatosak funkciójukban a fóliasátrakhoz, csak éppen házszerű építmények. Nincs alapjuk általában, a keretük földbe van rögzítve és az átlátszó lapok – melyek lehetnek üvegből, plexiből vagy polikarbonátból is – ezekhez vannak rögzítve. Az ilyen hidegházak egy kis szervezettséggel odébb is mozdíthatóak. Általában a fiatal növények vagy a kényes palánták hideg elleni védelmére használják, de a magok csíráztatására is alkalmasak. Kis, különálló fűtőberendezés alkalmazásával télen is használhatóak, de alapvetően nem fűtöttek.

Melegházak

A melegházak hasonlóak a hidegházakhoz, de az a lényeges különbség köztük, hogy bár ezek sem az évszázadoknak vannak általában telepítve, de már tartalmaznak saját fűtési rendszert, például a talajban elvezetett csöveket, bennük meleg vizet keringetve, amik alulról folyamatosan melegítik, vagy melegen tartják a növényeket. A melegházakat általában ott találjuk nagyobb számban, ahol termálvizes források (Szentes) vannak, mert ezeket szerte a világban hatékonyan használják az üvegházak fűtésére.

Télikertek

Ezek a lakossági felhasználók számára a leginkább ismert üvegház megoldások, melyeket a leggyakrabban teraszok beépítésekor használnak, de a kerti kiülők és a medencék körbeépítése is terjedő félben van. A télikertek házhoz csatoltan, vagy attól függetlenül álló üvegházak, amelyek általában üveg- vagy polikarbonát tetővel és falakkal rendelkeznek, és valamilyen módon fűtötté is tehetőek (például télen egybenyitva a lakótérrel). Ezeknek már fix, állandó alapjuk van. A télikertekben a növények is otthon érzik magukat, és általában nappali szobaként, lakótérként, mintsem termesztésre használatosak.

Szoláriumok

A szoláriumok az üvegházak speciális típusai, amelyeket úgy terveztek, hogy a napenergiát összegyűjtsék és tárolják, és azt télen a ház fűtésére használják. Tehát ezeket úgy kell elképzelni, hogy lakóházakhoz vannak hozzátoldva és nem főként a termesztés, hanem a passzív fűtés a lényegük. Mindemellett természetesen a növények is imádják a szoláriumok mikroklímáját. A nap erejét kihasználva a szoláriumok ideális környezetet biztosítanak például a trópusi növények számára is, nyáron viszont az árnyékolásról kell gondoskodni, hiszen a napfényt akkor is begyűjtik, és az nem biztos, hogy pont szándék is olyankor.

A gazdálkodásban a hidegházak és a melegházak a legelterjedtebbek a fóliasátrak mellett.

Termékeink