Egy-két nemzedékük van Magyarországon és a nőstény poloska 40-120 tojást rak le zöldségfélékre vagy akár gyomnövényekre, illetve fák leveleinek fonáki részére. A tojásból kikelő lárvák ötször vedlenek mire elérik végleges alakjukat. A tojásból kikelő lárvák 3-5 napig nem hagyják el a gazdanövényt. Ősszel, 7-10 0C fok alatt az imágók meleg helyet keresnek és elbújnak különböző repedésekbe. A tavasz beköszöntével újra aktívak lesznek.
Károkozásuk igen nagy főleg, hogy polifág faj, ami azt jelenti, hogy sok tápnövényű, így kedveli a zöldséget, gyümölcsöt, dísznövényt, gabonanövényeket. A szúró-szívó szájszervével a növények bármelyik részén képes kárt okozni, de elsősorban a terméseket, magokat részesíti előnyben. A szúrás helyén barnulnak, rothadnak a termések, de nemcsak szúrásaival okoz kárt, hanem bűzmirigyeinek és emésztőnedvének váladékával, valamint ürülékével beszennyezi, így élvezhetetlenné teszi a zöldségeket. Vész esetén bűzmirigyeiből erős szagú, kellemetlen illatanyagokat választ ki, így a rovarevő ragadozók elkerülik. A Zöld vándorpoloska természetes ellensége a Trissolcus basalis, az Ázsiai márványos poloskáé a Trissolcus japonicus fürkészdarázs. Mind a két faj tojásparazitoid. Vegyszeres védelemmel, illetve csalogató, riasztó növényekkel tudunk védekezni egyelőre ellenük. Elkerülik a fokhagymát, mentát, büdöskét. Ha csalogatni szeretnénk őket akkor használjunk levendulát, napraforgót, kukoricát, kölest, szóját, babot. Ezeken a növényeken összeszedhetjük vagy kezelhetjük őket piretroiddal.

A meztelen csigák sok tápnövényű állatok. A növények leveleit, szárát megrágják és fényes járatnyomot hagynak maguk után, így könnyen felismerhetők a területek, ahol jártak. Elsősorban a fiatal növények leveleinek megrágásával okoznak károkat. Elsőszámú tápnövényeik a saláta, káposzta, sóska, spenót, retek és a paprika. Nappal többnyire a talajba húzódnak, kevésbé láthatóak.

Jelenlétük a talajba süllyesztett, sörrel töltött csapdákkal, valamint a talajra terített nedves rongydarabokkal jól tesztelhető. A növényállomány vizsgálata során észlelt levélkártétel alapján már csak a bekövetkezett kártételt tudjuk szemrevételezni.

Sok módszer terjed az interneten, ami elriasztja vagy elpusztítja őket. A teljesség igénye nélkül a következők lennének. A csiga járataira hamut, műtrágyát, tojáshéjat, sót szórnak, amely a csiga járómirigyeit elpusztítja és a csiga halálát okozza. Ami biztosan bevált módszer, hogy egy üres befőttesüveget, konzerves dobozt leásunk a földbe a veteményesbe, úgy, hogy az edény teteje egy szintben helyezkedjen el a talaj felszínével. Megtöltjük félig, sörös vízzel és reggelre látni fogjuk, hogy tele lesz csigákkal.

Ha valóban rengeteg csiga van a kertünkben és a kert alapterülete nagynak mondható, akkor az indiai futó kacsa tökéletes választás a csigák gyérítésére. Minden féle kártevőt összeszed, de a kedvence a meztelencsiga. Előnye, hogy nem csak a kifejlett csigákat fogyasztja, hanem a csigapetét is.

Kémiai megoldásokhoz is folyamodhatunk, vannak speciális csigaölő szerek. Fontos megjegyezni, hogy a csigaölő szereket levélzöldségek között nem szabad használni, ugyanis a granulátumok a levelek között fennakadhatnak, és ezután már nem fogyaszthatóak ezek a zöldségek!