Az üvegházak ideális környezetet biztosítanak a növények számára, megvédve őket a szélsőséges hőmérséklettől, széltől, esőtől, de az aszály kíméletlen hatásaitól is. Az üvegházakban termesztett növények hozama sokszorosa lehet a szabadföldi termesztésnek, ezért méltán kedvelt módja a gazdálkodásnak az üvegházi termesztés. De nemcsak a gazdálkodásban használatosak!

Az üvegházaknak négy fő típusa van: hidegházak, melegágyak/melegházak, télikertek és az úgynevezett szoláriumok. 

Ismerkedjünk meg ezekkel és lássuk, miben hasonlítanak és miben különböznek! Kezdjük máris a hasonlóságokkal!

Mitől üvegház egy üvegház?

Az üvegházak, legyenek bármilyenek is, valószínűleg fix, stabil, tartós keretből és vagy üvegből, vagy például polikarbonát táblákból állnak. Jelenleg műanyag, több kamrás, hőszigetelt profilokból és a három rétegű, szintén többszörösen hőszigetelt üvegből készül a legtöbb üvegház, de ezeket általában rekreációs és életviteli célokra építtetik a megrendelők, hiszen ezek meglehetősen drága szerzetek tudnak lenni. A mezőgazdaságban az egyszerűbb kivitelű üvegház vázak terjednek inkább, melyeknek a megtérülési ideje így nagyon kedvező lesz. Szintén a gazdálkodásban terjed jobban a polikarbonát az üveg helyett, ugyanis a polikarbonát élettanilag hasznosabb a gazdálkodásban a növények számára.

Tehát úgy foglalhatjuk össze, hogy az üvegházak méretüktől és pontos funkciójuktól függetlenül házszerű, fix építmények általában. De ezen belül van négy nagyon elkülönülő típus, lássuk, most ezeket!

Hidegházak

A hidegházak a legegyszerűbb üvegháztípusok, amelyek hasonlatosak funkciójukban a fóliasátrakhoz, csak éppen házszerű építmények. Nincs alapjuk általában, a keretük földbe van rögzítve és az átlátszó lapok – melyek lehetnek üvegből, plexiből vagy polikarbonátból is – ezekhez vannak rögzítve. Az ilyen hidegházak egy kis szervezettséggel odébb is mozdíthatóak. Általában a fiatal növények vagy a kényes palánták hideg elleni védelmére használják, de a magok csíráztatására is alkalmasak. Kis, különálló fűtőberendezés alkalmazásával télen is használhatóak, de alapvetően nem fűtöttek.

Melegházak

A melegházak hasonlóak a hidegházakhoz, de az a lényeges különbség köztük, hogy bár ezek sem az évszázadoknak vannak általában telepítve, de már tartalmaznak saját fűtési rendszert, például a talajban elvezetett csöveket, bennük meleg vizet keringetve, amik alulról folyamatosan melegítik, vagy melegen tartják a növényeket. A melegházakat általában ott találjuk nagyobb számban, ahol termálvizes források (Szentes) vannak, mert ezeket szerte a világban hatékonyan használják az üvegházak fűtésére.

Télikertek

Ezek a lakossági felhasználók számára a leginkább ismert üvegház megoldások, melyeket a leggyakrabban teraszok beépítésekor használnak, de a kerti kiülők és a medencék körbeépítése is terjedő félben van. A télikertek házhoz csatoltan, vagy attól függetlenül álló üvegházak, amelyek általában üveg- vagy polikarbonát tetővel és falakkal rendelkeznek, és valamilyen módon fűtötté is tehetőek (például télen egybenyitva a lakótérrel). Ezeknek már fix, állandó alapjuk van. A télikertekben a növények is otthon érzik magukat, és általában nappali szobaként, lakótérként, mintsem termesztésre használatosak.

Szoláriumok

A szoláriumok az üvegházak speciális típusai, amelyeket úgy terveztek, hogy a napenergiát összegyűjtsék és tárolják, és azt télen a ház fűtésére használják. Tehát ezeket úgy kell elképzelni, hogy lakóházakhoz vannak hozzátoldva és nem főként a termesztés, hanem a passzív fűtés a lényegük. Mindemellett természetesen a növények is imádják a szoláriumok mikroklímáját. A nap erejét kihasználva a szoláriumok ideális környezetet biztosítanak például a trópusi növények számára is, nyáron viszont az árnyékolásról kell gondoskodni, hiszen a napfényt akkor is begyűjtik, és az nem biztos, hogy pont szándék is olyankor.

A gazdálkodásban a hidegházak és a melegházak a legelterjedtebbek a fóliasátrak mellett.

Termékeink