Az ideális hőmérséklet szerepe a növénytermesztésben

Az utóbbi évek tapasztalatai és kutatásai alapján a következő 30-50 évben átlagosan 2-3 °C-os növekedésre számíthatunk. Azt mindannyian tudjuk, miért probléma ez nekünk, embereknek, na de mit szólnak hozzá a növényeink? Bizony a páratartalom, a rendelkezésre álló fénymennyiség, a szén-dioxid szint, az elérhető tápanyagok, illetve a víz mellett kulcsszerepet kap a megfelelő hőmérséklet is a növénytermesztésben rövid-, és hosszútávon egyaránt. 

A nagyobb mínuszok után megfagyott és elfagyott növényeket viszonylag könnyű észrevenni a sárgás, lehulló levelek látványa alapján, de a túl magas hőmérséklet sem kedvez nekik – ugyanolyan nehezen lélegeznek a melegben, mint mi egy fullasztó nyári délutánon. 

Érdemes azonban tudni, hogy nem minden növény számára egyforma a megfelelő hőmérséklet fogalma. Minden növénynek van saját maximális, optimális, és minimális tűréshatára. Míg a búza számára például 25°C az optimális (min. 3°C, max. 32°C), addig a rizs 30-32°C-ban érzi magát a legjobban (min. 10°C, max. 38°C). Az optimális hőmérsékletet a fényintenzitás, valamint a levegő szén-dioxid tartalma is befolyásolja. 

A fotoszintézis során a növények a napfény felhasználásával glükózt és oxigént állítanak elő. Az ezáltal létrehozott cukor lebomlása során energia szabadul fel, melyet a növény a saját életműködéséhez használ fel. Ez a fotoszintézissel ellentétes folyamat, gyakorlatilag a növény légzése. Alapvetően nappal a napfényt felhasználva fotoszintetizálnak, éjjel pedig fény hiányában lélegeznek, azonban a növények a hidegvérű állatokhoz hasonlóan funkcionálnak – az anyagcseréjük és a fotoszintézisük mértéke a hőmérséklettel együtt nő. Így ha a számukra optimális hőmérsékletnél hidegebb van, aligha zajlik bármiféle fotoszintetikus folyamat bennük, akkor is, ha bőségesen áll rendelkezésükre fény.

A növény fotoszintézisének mértéke és légzése is a hőmérséklettel együtt nő.

Ha azonban a hőfok meghaladja az adott növény maximum tűréshatárát, ez a két (egymással egyébként ellentétes) folyamat kiegyensúlyozatlanná válik. A paradicsom természetes folyamati például 36°C felett már nem maradnak egyensúlyban. 

Akárhogy is próbál az ember alkalmazkodni az anyatermészethez, az gyakran kiszámíthatatlan, és sajnos kontrollálhatatlan. Az éves átlaghőmérséklet-változással együtt az időjárás egyre változékonyabb – derült égből törnek ránk a nem várt viharok, melyek percek alatt tönkretehetik növényeinket. 

Mi a Fóliavezérlésnél erre a látszólag leküzdhetetlen kihívásra nyújtunk kényelmes és minden fontos befolyásoló tényezőre kiterjedő átfogó megoldást azzal, hogy az éppen növekedésbe lévő növényeid számára bármikor megfelelő tényezőket tudj biztosítani egy könnyen kezelhető webes felület segítségével. A sátorban lévő fénymennyiségről, páratartalomról, talajnedvességről és hőmérsékletről is bármelyik percben és bárhonnan pontos adatokat kaphatsz, és akár távolról is vezérelheted azokat. A szellőztető ablakok pedig egy gombnyomással nyithatók és zárhatók, így az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás sem okozhat problémát.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás Facebookon
Megosztás itt: linkedin
Megosztás LinkedInen