A növényben található egyes tápanyagok mennyisége bizonyos mértékig a növény életében betöltött szerepére is utal.

A nitrogén elsődlegesen a fehérjék felépítésében vesz részt. Jellemzően a növény ammónia és nitrát formájában veszi fel a talajból. Optimális nitrogénellátás mellett nő a fehérjeképzés, gyorsul a növény növekedése, lassul az elöregedése. A nitrát felvétele során a sejtben a pH emelkedik, ammóniumnál pedig csökken. A fehérjekepézéshez ammónium szükséges, ezért a növény a felvett nitrát nitrogént ammóniummá alakítja át. Javarészt a fiatal növények az ammóniumiont veszik fel nagyobb mennyiségben, a nitrátiont a növekedés későbbi szakaszában használják.

A foszfor a növényben szerves és szervetlen formában is megtalálható. A szerves kötésű foszfor legfontosabb vegyületei a különböző nukleinsavak. A foszfor tömérdek fontos vegyületet a nitrogénnel közösen készít, ezért a növény szervein belül túlnyomóan hasonló eloszlást mutat, mint a nitrogén. Fontos szerepet játszik a fotoszintézisben, az energia átvitelben, a cukrok és keményítők szintézisében. 

A kálium legnagyobb koncentrációban a fiatal növényi részekben találhatóak. A növényen belüli mozgása, hasonlóan a nitrogénhez gyors. Azon növények melyek káliummal jól el vannak látva szárazságtűrésük, fagytűrésük jobb, illetve elősegíti a színanyagok kialakulását is.

A kálcium nagyon fontos már a csírázáskor is, hiányában a csírázás visszamaradhat. Ennek az elemnek az utánpótlása folyamatos kell hogy legyen. A növényen belül elsődlegesen a vegetatív szervekben halmozódik fel. A mozgása a növényen belül korlátozott, hiánya esetén az idősebb levelekből nem tud átépülni. Ebből kifolyólag a hiánytünetei a legfiatalabb növényi részeken mutatkoznak először.